hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2014;24(10-11)


A szülők tájékoztatása és pszichés támogatása postnatalisan felismert Down-szindróma esetén


A szülők tájékoztatása és pszichés támogatása postnatalisan felismert Down-szindróma esetén
Máté Orsolya, Kívés Zsuzsanna, Oláh András, Fullér Noémi, Pakai Annamária
| |
 
BEVEZETÉS - A 60-as évek óta számos publikáció foglalkozott a postnatalisan felismert betegségek közlésével, és azzal, hogy milyen támogatást kapnak a szülők közvetlenül a hír közlése után. A tanulmányok nagy része azonban a szülői elégedettség mérésére fokuszál, a tájékoztató szemszögéből kevés nemzetközi tanulmány közelíti meg a kérdést. Vizsgálatunk a magyarországi szülészeti intézmények újszülött osztályain folyó szülői tájékoztatás körülményeire fokuszált az intervenciós lehetőségek értékelése érdekében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A Pécsi Tu - dományegyetem Egészségtudományi Karán működő Down-munkacsoport az Orszá - gos Epidemiológiai Központ Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása és a Down Alapítvány segítségével a szülészeti intézmények orvosaival folytatott interjúra alapozott országos kérdőíves felmérést végzett 2005-ben. EREDMÉNYEK - A vizsgálat 74%-os lefedettséget ért el. A közlés körülményei általában nem feleltek meg a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazottaknak. A vizsgált intézmények nagy többsége nem rendelkezett közlési protokollal. Az orvosok 44%-a részesült csak kommunikációs képzésben és 81%-uk elégedett volt a közlés színvonalával, bár 33%-uk már érezte úgy, hogy a Down-szindrómás gyermeket világra hozó anya olyan segítséget várna el, amit az intézmények nem tudnak megadni. KÖVETKEZTETÉSEK - A szülői tájékoztatás körülményeivel komoly problémák vannak a magyarországi szülészeti intézmények - ben. A helyzet egyértelműen beavatkozást igényelne. Az orvosok nyitottságát kihasználó, nemzetközi tapasztalatok alapján működtetett célzott kommunikációs tréning és egy közlési protokoll kidolgozása lehetnének ennek a beavatkozásnak az elemei.

Kulcsszavak

Down-szindróma, rossz hírek közlése, szülői tájékoztatás, kommunikációs tréning, protokoll

Kapcsolódó anyagok

Hogyan közöljünk rossz híreket? A medicinális rossz hírek közlése kurzus jelentősége és tematikájának kidolgozása

Az infúziós kezelések szövődményei különös tekintettel a citosztatikum-extravazációra

Pediátriai rossz hírek közlése

Az Amyotrophias Lateral Sclerosisban szenved betegek ellátása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS LAM-ADHERENCIA AKADÉMIA

A cardiovascularis betegségek a fejlett országokban a vezetõ halálokokat jelentik. A primer és a szekunder prevenció egyik legfontosabb feladata az olyan kockázati tényezõk, mint a magas vérnyomás és az emelkedett koleszterinszint kezelése. Jól ismert, hogy a statinterápia hosszú, akár évtizedeken át tartó gyógyszerszedést jelent. Ezért fontos a hatásos, biztonságos és betegeink számára legmegfelelõbb tolerálhatósági profilú szer kiválasztása. A döntésben számos nagy nemzetközi, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálat eredménye is segítheti az orvost.

Tovább


Hogyan segíti a fix dózisú atorvastatin/amlodipin kombináció a betegek jobb együttműködését?

A vezető halálokot képező szív-ér rendszeri betegségek rizikófaktorai között a hypertonia, diabetes, dohányzás és az elhízás mellett kiemelt jelentősége van a dyslipidaemiáknak.

Tovább


Levél szenvedélyeimről - egy szemorvos vallomása

Nagy Zsuzsanna kitűnő írása, A barbárság kora (LAM 2014. május-júniusi szám) inspirált arra, hogy az övéhez hasonló gondolataimnak szabad utat engedjek.

Tovább


Zeneterápia Parkinson-kórban szenvedő betegekkel

Az először James Parkinson (1755-1824) által leírt betegség az agytörzsi bazális ganglionok károsodásával és emiatt a finom mozgásokért felelős ingerületátvivő anyag, a dopamin szervezetbeli szintjének csökkenésével járó, elsősorban a középkorú vagy idősebb embereket veszélyeztető kór.

Tovább


A szülők tájékoztatása és pszichés támogatása postnatalisan felismert Down-szindróma esetén