VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2007;17(1)


A myeloma multiplex bortezomibalapú kezelése
Hazai tapasztalatok az első 60 beteg adatainak tükrében


A myeloma multiplex bortezomibalapú kezelése 
Hazai tapasztalatok az első 60 beteg adatainak tükrében
Mikala Gábor, Bátai Árpád, Ceglédi Andrea, Csukly Zoltán, Dolgos János, Halm Gabriella, Jánosi Judit, Kapás Balázs, Lovas Nóra, Lueff Sándor, Pető Mónika, Reményi Péter, Sipos Andrea, Tóth Zsuzsanna, Mas
| | |
 
BEVEZETÉS - A bortezomibot, mint gyógyszerhatástani csoportjában első proteaszómagátlót, 2004-ben törzskönyvezték refrakter vagy relapsusba került myelomás betegek mentő kezelésére. Osztályunkon 2005-től használjuk. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Retrospektív vizsgálatunkban az első másfél éves kezelési időszak tapasztalatait dolgoztuk fel. Hatvan myelomás betegünk nem első vonalbeli, bortezomibalapú (döntő többségben kombinációs) kezelésben részesült, legalább egy teljes terápiás ciklusban. Vizsgáltuk a kezelésre adott válasz fokát, a válasz időtartamát, a betegek túlélési adatait, valamint a kezelések szövődményeit és mellékhatásait. EREDMÉNYEK - Az 56 elemezhető beteg közül legalább minimális laboratóriumi és klinikai választ 47/56 beteg mutatott, klinikailag jelentős választ 41/56 betegnél tapasztaltunk (legalább parciális remisszióba kerültek). Immunfixációnegatív, komplett remissziót értünk el hat betegnél. Betegeink medián progressziómentes túlélése 13 hónap lett (10,8-14,8 hó, n=49, a hat héten belül meghaltakra vagy hat hétnél rövidebb követési időre korrigálva), míg a teljes túlélés esetében a mediánt még nem értük el, a kezelt betegek egyéves túlélési valószínűsége 80,3%- nak bizonyult. KÖVETKEZTETÉSEK - A 60 myelomás beteg kezelési adatai alapján egyértelmű, hogy a bortezomibalapú kezelés mind visszaeső, mind refrakter myelomás betegeink számára hatásos terápiát jelentett.

Kulcsszavak

myeloma, bortezomib, kemoterápia, válaszarány, túlélés

Kapcsolódó anyagok

Fémek és daganatok

Hogyan befolyásolja a BRCA-státusz az emlőrák ellátását 2019-ben?

Hosszú távú túlélés előrehaladott nem kissejtes tüdődaganatban

Az immunonkológiai terápiák jelentősége a Hodgkin-lymphomák kezelésében

A bevacizumab-monoterápia hatása a progressziómentes túlélésre rekurrens glioblastomában szenvedő betegek esetében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Ami bennem életre kel... Beszélgetés Gyimesi Ágnessel

„Az, amivel én foglalkozom - klasszikus művek kortárs művekként történõ megjelenítése (Purcell, Sosztakovics, Sztravinszkij, Mozart). Ez esetben más összefüggésrendszerbe kerülnek a művek, nem történeti és idõrendi, hanem valamely gondolati kapcsolódás okán (gondolatkotta), posztmodern színházi körülmények között. A művet nem eredeti környezetének megfelelõ elõadásmóddal, hanem e világ működési feltételeivel egyesítve jelenítem meg.” - írja egyik darabja kapcsán a „minden nõi hangfekvést átölelõ hangterjedelemmel rendelkezõ” énekesnõ.

Tovább


A metabolikus szindróma és a mélyvénák trombózisának kockázata Összefüggések keresése egy tanulmány alapján

Az ismeretlenbe vezető hosszú úton a haladást útjelzők könnyítik. Az orvostudományban számos betegség között az első vizsgálat alkalmával még nem nyilvánvaló az összefüggés, bár annak gyanúja már sejthető.

Tovább


A fekélyből eredő vérzések kiújulásának prevenciója Clopidogrel- versus acetilszalicilsav-esomeprazol kezelés

Az utóbbi két évtized során az Egyesült Államokban több mint 50 millió ember kezdte el az acetilszalicilsav tartós szedését a myocardialis infarctus, illetve a stroke megelőzése céljából.

Tovább


Tempora mutantur

A Szerkesztõ levele immár a 2007. év olvasóit köszönti. Szinte hihetetlen, hogy ilyen gyorsan tovatűnt tizenkét hónap!

Tovább