VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(5)


A krónikus C-vírus-hepatitises betegek ismételt kezelésének lehetőségei sikertelen antivirális terápia után


A krónikus C-vírus-hepatitises betegek ismételt kezelésének lehetőségei sikertelen antivirális terápia után
Tornai István
| |
 
A hazánkban túlnyomó többségben lévő 1. genotípusú krónikus C-vírus-hepatitisben, a napjainkban alkalmazható leghatékonyabb pegilált interferon (pegIFN) és ribavirin kombinációjával csak körülbelül 50%-ban érhető el tartós virológiai remisszió. Így folyamatosan növekszik az első kezelésre nem reagáló betegek száma. Az elmúlt 15 évben egyre hatékonyabb kezelési formák jelentek meg, de most néhány évig nem várható új gyógyszer. A betegség esetleges progressziójának megelőzése szempontjából egyre nagyobb az igény az ismételt kezelésre. Az újabb kezelés indikációjának felállításához ismerni kell az előző kezelés részleteit. Nagyon alaposan elemezni kell az alkalmazott gyógyszerek dózisát, a dóziscsökkentéseket és azok okait, a virológiai válasz kinetikáját, a beteg együttműködési készségét, az összes korrigálható és nem korrigálható faktort. Amennyiben pegIFN-ribavirin kombinációra a beteg már korábban nonreszponder volt, úgy csak akkor érdemes ismételni a kezelést, ha korrigálható tényező deríthető ki. A megismételt kezelés esetén általában a terápia meghosszabbítása, illetve a korábbinál magasabb ribavirindózis alkalmazása vezethet tartós virológiai remisszióhoz. Az ismételt kezelések esetén optimális körülmények között 10-30%-os arányú tartós vírusválasz érhető el. Mivel ez jelentősen elmarad az első kezelés globális eredményétől, mindent meg kell tenni, hogy az első kezelés minél hatékonyabb legyen. Azoknál a betegeknél, akiknél tartós vírusválasz nem érhető el, felmerül a fenntartó kis dózisú interferonkezelés, de ennek egyértelmű hatékonysága még bizonyításra vár. További reményt adhatnak a jelenleg kifejlesztés alatt álló gyógyszerek.

Kulcsszavak

krónikus C-vírus-hepatitis, nem reagálók, ismételt kezelés, fenntartó kezelés

Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Mennyi ideig kezeljük a metasztatikus vastagbélrákot?

A májbetegségek és a diabetes kapcsolata

A májbetegségek és a diabetes kapcsolata

A peginterferon-alfa-2a vagy -2b plusz ribavirin terápia hatékonysága a krónikus C-vírus-hepatitis kezelésének mindennapos gyakorlatában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Szokatlan gyógymódok kislexikona Nadályterápia

Európában az orvosi piócának két fajtája ismert. A délebbre élő „magyar” pióca (Hirudo officinalis L. Sanguisuga officinalis Savigny) barnásvörös hátát hat sárga vagy rozsdabarna, hosszanti csík ékíti, az olívazöld hátú „német” pióca (Hirudo medicinalis L., Sanguisuga medicinalis L.) viszont északabbra honos.

Tovább


A nem szteroid gyulladásgátló szerek okozta vékonybélkárosodások

A nem szteroid gyulladásgátló szerek (NSAID) nemcsak felső tápcsatornai szövődményeket okozhatnak, hanem a nyelőcső, a vékonybél és a vastagbél szintjén is előidézhetnek fekélyeket, perforációt, vérzést, szűkületet.

Tovább


„Másokkal másokért...” Kiss János sebészprofesszorral Nemesánszky Elemér beszélget

A Szabolcs utcában, az Orvostovábbképző Intézet Sebészeti Klinikáján egy máig emlékezetes konzílium révén ismertem meg Kiss János sebészorvost, aki akkor még tanársegéd volt. A társszakmák több képviselőjét kérte, hogy az ismertetett vizsgálati leletekhez tett mozaikokkal segítsék a klinikai kép értékelésében, a helyes műtéti indikáció felállításában. Megragadott egyénisége, logikus érvelése, a konzíliumban részt vevők véleményét ötvöző, a beteg érdekét hangsúlyozó döntése.

Tovább