hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(5)


A krónikus C-vírus-hepatitises betegek ismételt kezelésének lehetőségei sikertelen antivirális terápia után


A krónikus C-vírus-hepatitises betegek ismételt kezelésének lehetőségei sikertelen antivirális terápia után
Tornai István
| |
 
A hazánkban túlnyomó többségben lévő 1. genotípusú krónikus C-vírus-hepatitisben, a napjainkban alkalmazható leghatékonyabb pegilált interferon (pegIFN) és ribavirin kombinációjával csak körülbelül 50%-ban érhető el tartós virológiai remisszió. Így folyamatosan növekszik az első kezelésre nem reagáló betegek száma. Az elmúlt 15 évben egyre hatékonyabb kezelési formák jelentek meg, de most néhány évig nem várható új gyógyszer. A betegség esetleges progressziójának megelőzése szempontjából egyre nagyobb az igény az ismételt kezelésre. Az újabb kezelés indikációjának felállításához ismerni kell az előző kezelés részleteit. Nagyon alaposan elemezni kell az alkalmazott gyógyszerek dózisát, a dóziscsökkentéseket és azok okait, a virológiai válasz kinetikáját, a beteg együttműködési készségét, az összes korrigálható és nem korrigálható faktort. Amennyiben pegIFN-ribavirin kombinációra a beteg már korábban nonreszponder volt, úgy csak akkor érdemes ismételni a kezelést, ha korrigálható tényező deríthető ki. A megismételt kezelés esetén általában a terápia meghosszabbítása, illetve a korábbinál magasabb ribavirindózis alkalmazása vezethet tartós virológiai remisszióhoz. Az ismételt kezelések esetén optimális körülmények között 10-30%-os arányú tartós vírusválasz érhető el. Mivel ez jelentősen elmarad az első kezelés globális eredményétől, mindent meg kell tenni, hogy az első kezelés minél hatékonyabb legyen. Azoknál a betegeknél, akiknél tartós vírusválasz nem érhető el, felmerül a fenntartó kis dózisú interferonkezelés, de ennek egyértelmű hatékonysága még bizonyításra vár. További reményt adhatnak a jelenleg kifejlesztés alatt álló gyógyszerek.

Kulcsszavak

krónikus C-vírus-hepatitis, nem reagálók, ismételt kezelés, fenntartó kezelés

Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Mennyi ideig kezeljük a metasztatikus vastagbélrákot?

A májbetegségek és a diabetes kapcsolata

A májbetegségek és a diabetes kapcsolata

A peginterferon-alfa-2a vagy -2b plusz ribavirin terápia hatékonysága a krónikus C-vírus-hepatitis kezelésének mindennapos gyakorlatában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan kezeljük a thrombophiliát terhesség alatt?

A thrombophilia az érpályát elzáró artériás, illetve vénás vérrög képződésére hajlamosító, veleszületett vagy szerzett állapot. A terhesség alatt és a gyermekágy időszakában jelentkezô thromboemboliás megbetegedés esetén a betegek legalább 50%-ánál kimutatható veleszületett thrombophilia, amely lényegesen gyakrabban vezet vénás thromboemboliához terhesség kapcsán, mint a nem várandós női populációban.

Tovább


A nem szteroid gyulladásgátló szerek okozta vékonybélkárosodások

A nem szteroid gyulladásgátló szerek (NSAID) nemcsak felső tápcsatornai szövődményeket okozhatnak, hanem a nyelőcső, a vékonybél és a vastagbél szintjén is előidézhetnek fekélyeket, perforációt, vérzést, szűkületet.

Tovább