VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2013;23(07-08)


A komplementer medicina jogállása és szabályozása Európában


A komplementer medicina jogállása és szabályozása Európában
Hegyi Gabriella, Vinjar Fønnebø, Torkel Falkenberg, Johanna Hök, Solveig Wiesener
| |
 
CÉLKITŰZÉS - A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja az Európai Unió (EU) 27 tagállama és a 12 társult állama vonatkozásában a komplementer medicina (CAM) jelenlegi jogszabályi helyzetét. MÓDSZER - Kapcsolatot létesítettünk az összes részt vevő ország egészségügyi minisztériumával, oktatási intézményeivel, nemzetközi és helyi és regionális európai uniós CAM-társaságokkal és a CAMbrella EU-s projektben részt vevő tagországok képviselőivel. A szakirodalmi adatok gyűjtése a következőkön alapult: a helyi kormányzati szervek, tudományos, ismeretterjesztő internetes oldalak, egészségügyi minisztériumok, illetve uniós és magyar jogi dokumentumok alapján. EREDMÉNYEK - A 39 ország mindegyike egymástól eltérő jogszabályi háttérrel rendelkezik, ezen belül a CAM szabályozása is különböző. Tizenhét tagállam egészségügyi jogszabályai szabályozták a CAMtevékenységet, 11 speciális CAM-törvényt alkotott, és hat állam egészségügyi törvénye magában foglalja a CAM-mal kapcsolatos szakaszokat. Egyes országok csak a CAM tevékenységéhez sorolható néhány kezelési formát szabályoznak. A CAM körébe tartozó készítmények, szerek, gyógynövénytermékek hasonló engedélyezési előírások alá tartoznak mindenhol, a gyógykészítményekhez hasonlóan. Kivétel ez alól a hatékonysági vizsgálatok dokumentálási kötelezettsége. Az EU-s irányelvek, rendeletek és határozatok hatással lesznek azoknak a feltételeknek a kialakítására, amelyek befolyásolhatják a jövőben a CAM előírásai szerint történő gyógyításokat Európában. KÖVETKEZTETÉS - Rendkívüli sokszínűséget tapasztaltunk az egyes országokban a jogszabályok és a CAM gyakorlatát illetően, ugyanakkor nem láttunk különbségeket a CAM-hoz tartozó gyógynövénykészítmények, gyógyszerek szabályozásában. A betegeket, a szakembereket és a kutatókat is ez ösztönzi az európai országhatárok átlépésekor. A jelenlegi jogszabályi környezetben lehetségesnek tartunk egyfajta európai uniós jogharmonizációt: a kulturális hasonlósággal rendelkező régiók egyes államainak össze kellene hangolniuk a CAM-ot szabályozó jogszabályaikat. Ez valószínűleg hatással lenne a nem megfelelően indokolt, akár túl- vagy akár alulszabályozott gyakorlat kialakítására nemzeti szinteken is. Magyarországon jelenleg előkészítés alatt van a 40/1997. (III. 05.) Kormányrendelet és a 11/1997. (V. 28) NM. rendelet módosítása a Szakmai Kollégiumi Tagozat ajánlásai alapján. Ez a sok tekintetben már korszerűtlen magyar rendelet újragondolásra szorul, hiszen a 17 éves szakmai gyakorlat is megmutatta, melyek azok a tevékenységi körök, amelyeket érdemes megtartani, oktatni és alkalmazni az egészségügyi ellátórendszeren belül, és melyeket kell kihagyni.

Kulcsszavak

komplementer medicina, CAM, CAMbrella, Európai Unió, jogi szabályozás

Kapcsolódó anyagok

Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti infekciók kontrollálásában

A hippocampus strukturális és funkcionális szerepe Parkinson-kórban

A koponyacsont rekonstrukciós műtétek technikájának fejlődése, betegekre gyakorolt hatása az ápolás tükrében

A homeopátia sokaknak fontos játék

Útmutató a globális cardiovascularis kockázatbecslési módszerek használatához

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A VEGFr-TK-gátló kezelés mellett progrediáló áttétes vesesejtes carcinomában szenvedő betegek optimális terápiája

A vesesejtes carcinoma (renal cell carcinoma, RCC) kifejezetten vaszkularizált tumor. Az angiogenesis már 1-2 mm-es tumorméretnél megkezdődik, amit leggyakrabban a von Hippel-Lindau (VHL) tumorszuppresszor gén inaktiválódása okoz.

Tovább


Czeizel Endre: Sorsfaktorok Nemes Lampérth József művészetében

A korszerű genetika álláspontja szerint a fogantatásunkkor, a szüleink 23-23 kromoszómájában lévő gének újszerű elrendeződésének köszönhetően alakul ki az a genetikai tervrajz, amely megszabja életünk lehetőségbirodalmának határait.

Tovább


Az allergiás rhinitis kezelése a szakmai ajánlástól a hétköznapi gyakorlatig

A klinikai irányelvek célja, hogy a napi gyakorlat számára adott konkrét ajánlásokkal javítsák a betegellátás minőségét. Sok tényező befolyásolhatja az irányelv végrehajtását a gyakorlatban.

Tovább


Az allergiás rhinitis korszerű kezeléséről

Az augusztus-szeptember hagyományosan nehéz időszak Magyarországon a szezonális allergiás betegek számára. Ilyenkor virágoznak a legerősebb allergének közé tartozó fűfélék, valamint a parlagfű és az üröm. A pollenallergia légúti tüneteket okoz, gyakrabban szénanáthát, ritkábban asthmát is.

Tovább


A komplementer medicina jogállása és szabályozása Európában