hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(8-9)


A folyamatos dopaminerg stimuláció jelentősége a Parkinson-kór kezelésében


A folyamatos dopaminerg stimuláció jelentősége a Parkinson-kór kezelésében
Takáts Annamária
| |
 
A Parkinson-kór kezelésében a legnagyobb kihívást a dyskinesiák és a motoros fluktuáció késleltetése, kezelése jelenti. Az úgynevezett késői levodopaszindróma kialakulásáért a pulzatív levodopahatást teszik felelőssé. Több bizonyíték van arra, hogy a fiziológiás állapotot legjobban megközelítő, folyamatos dopaminerg stimuláció csökkenti a dyskinesiákat, és megszünteti a motoros fluktuációt. A folyamatos striatalis stimuláció többfajta kezelési lehetőséggel biztosítható; ilyen a COMT-gátlás, a kontrollált felszívódású dopaminagonisták, az új bevitelt jelentő tapaszformula, az intrajejunalis levodopainfúzió és a mély agyi stimuláció alkalmazása.

Kulcsszavak

levodopa, pulzatív hatás, dyskinesia, motoros fluktuáció, folyamatos dopaminerg stimuláció

Kapcsolódó anyagok

Előrehaladott Parkinson-kór kezelési lehetőségei: az optimális terápia kiválasztásának szempontjai

Ajánlás a Parkinson-kór előrehaladott stádiumának kezeléséhez

Az egységesített dyskinesia-pontozóskála magyar nyelvi validációja

A hyperlipidaemia követésének komplexitása Parkinson-kórral újonnan diagnosztizált polimorbid beteg esetében

Ritka paroxysmalis mozgászavar: A paroxysmalis dyskinesia kevert típusa

Hozzászólások:

Nincs jogosultsága ehhez a cikkhez hozzászólni.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A végtagpótlás története a kezdetektől napjainkig

Sok letűnt civilizáció nem rendelkezik írásos emlékekkel, a tudás szájhagyomány útján terjed versekben, mondákban és dalokban - így a kezdetek megismeréséhez a művészetekre, mítoszokra, régészeti leletekre és az antropológiára támaszkodhatunk. A végtagját vesztett emberről már a mintegy 36 000 éves franciaországi és spanyolországi barlangrajzokon is láthatunk ábrázolást.

Tovább


Az arthritis psoriatica és gyógyszeres kezelésének lehetőségei

A destruktív ízületi gyulladás a psoriasisban szenvedő betegek 10-30%-ában lép fel; patogenezisében genetikus és immunológiai tényezők egyaránt szerepelnek. A patogenezis alapján új szereket, TNF-alfa-gátlókat (etanercept, infliximab, adalimumab) vezettek be a betegség kezelésére. A betegek kiválasztásakor a biológiai terápia kockázata is mérlegelendő; a korai mellékhatásokon kívül nyomon kell követni a kezelés beszüntetése után jelentkező esetleges késői mellékhatásokat is.

Tovább


A funkcionális dyspepsia kezelése A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium protokolljavaslata

A protokoll az alapellátás, a járó- és fekvőbetegszakellátás területén egyaránt alkalmazható. A protokollban meghatározott tünetorientált diagnosztika és a járóbeteg-szakellátásban végzett alapvizsgálatok elvégzését követően a betegek döntő többsége az alapellátásban kezelhető. Tekintettel arra, hogy a dyspepsia tünetcsoport hátterében organikus betegségek vagy pszichiátriai komorbiditás is szerepelhetnek, ezek gyanúja esetén részletes gasztroenterológiai vagy pszichiátriai kivizsgálás szükséges az illetékes járó- vagy fekvőbeteg- szakellátás keretében.

Tovább


A mikrocirkuláció jelentősége artériás betegségekben

A mikrocirkuláció anatómiai entitás: az 50 μmnél kisebb átmérőjű erek - arteriolák, kapillárisok és venulák - területét foglalja magába; alapvető feladata a szervek és szövetek anyagcseréjének biztosítása. A cardiovascularis betegségek kutatása során egyre több adat bizonyítja, hogy a mikrocirkuláció zavara fontos szerepet játszik az artériás betegségek patofiziológiájában. A diabetes mellitus szövődményeinek kialakulásában jelentősége már régóta ismert, de újabb kutatások a mikrocirkuláció szerepére utalnak a hypertonia és az atherosclerosis kialakulásában is.

Tovább