hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(8-9)


A colorectalis carcinoma egylépcsős, kolonoszkópos szűrési módja
A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium módszertani ajánlása


A colorectalis carcinoma egylépcsős, kolonoszkópos szűrési módja 
A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium módszertani ajánlása
Rácz István
| | |
 
Az esetek 85%-a úgynevezett „sporadikus carcinoma”, azaz a betegek nem tartoznak a CRC szempontjából egyik magas rizikójú csoportba sem. A tünetek gyakran csak a betegség késői szakaszában jelentkeznek és rendszerint nem specifikusak. A már tünetekkel járó szakban diagnosztizált CRC prognózisa rossz, az ötéves túlélés nem haladja meg az 50%-ot. Emiatt a korai diagnosztika rendkívül fontos, ugyanis teljes gyógyulási esélyt adó kezelés csak a korai szakban diagnosztizált esetekben lehetséges. Mindezek indokolják, hogy egyre több országban javasolják és szervezik a CRC-szűrő programokat.

Kapcsolódó anyagok

Felépülés a függőségből

Tudományos babonák a női testtel kapcsolatban

A leselkedő festő, avagy a kiérdemelt katonai kereszt

Elismerés a jövő építéséért

Akkreditált továbbképzés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Amit nem lehet könyvből megtanulni

Júliusban, rendelési idő végén az OMSZ mentőtisztje jelezte, hogy a szomszéd rendelőben dolgozó (szabadságát töltő) doktornő körzetéhez tartozó 76 éves férfi beteg elhunyt. Kérték a halottvizsgálat elvégzését, a temetéshez szükséges papírok kiállítását. A hívást követő tíz percen belül a helyszínre érkeztem. A testet a feleség átölelve tartotta, és szemmel láthatóan magánkívül volt az átélt traumától.

Tovább


A funkcionális dyspepsia kezelése A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium protokolljavaslata

A protokoll az alapellátás, a járó- és fekvőbetegszakellátás területén egyaránt alkalmazható. A protokollban meghatározott tünetorientált diagnosztika és a járóbeteg-szakellátásban végzett alapvizsgálatok elvégzését követően a betegek döntő többsége az alapellátásban kezelhető. Tekintettel arra, hogy a dyspepsia tünetcsoport hátterében organikus betegségek vagy pszichiátriai komorbiditás is szerepelhetnek, ezek gyanúja esetén részletes gasztroenterológiai vagy pszichiátriai kivizsgálás szükséges az illetékes járó- vagy fekvőbeteg- szakellátás keretében.

Tovább


A folyamatos dopaminerg stimuláció jelentősége a Parkinson-kór kezelésében

A Parkinson-kór kezelésében a legnagyobb kihívást a diszkinéziák és a motoros fluktuáció késleltetése, kezelése jelenti. Az úgynevezett késői levodopaszindróma kialakulásáért a pulzatív levodopahatást teszik felelőssé. Több bizonyíték van arra, hogy a fiziológiás állapotot legjobban megközelítő, folyamatos dopaminerg stimuláció csökkenti a diszkinéziákat, és megszünteti a motoros fluktuációt.

Tovább


Nem kódoló genom és mikro-RNS-ek: új fejezet a genetika történetében

A DNS jelentőségének megismerését követően évtizedekig a DNS fehérjét kódoló szakaszainak mind részletesebb feltárása állt a kutatások középpontjában, miközben a genom jelentős részét, több mint 98%-át kitevő, nem kódoló DNS-szekvenciákat evolúciós maradványnak, vagyis feleslegesnek tartották (junk DNA: hulladék-DNS). Napjainkban azonban a rövid láncú, fehérjét nem kódoló RNS-ek népes családjai, mint az siRNS, a mikro-RNS, a rasiRNS és piRNS, forradalmasítják a génszabályozásról alkotott ismereteinket.

Tovább