VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2015;25(01-02)


A Bonferroni-korrekciótól az adaptív klinikai vizsgálatokig - A multiplicitás kezelése a klinikai vizsgálatokban


A Bonferroni-korrekciótól az adaptív klinikai vizsgálatokig - A multiplicitás kezelése a klinikai vizsgálatokban
Molnár D. László
| |
 
A sajtóban és az interneten gyakran olvashatunk fantasztikus új tudományos felfedezésekről. Egyebek mellett arról, hogy a mobiltelefonok agytumort, az elektromos vezetékek leukaemiát okozhatnak...

Kapcsolódó anyagok

Fekete mágia, avagy a halott anya feltámasztása

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

Ha értjük a terápiát, könnyebb a lelki teher

Hatékony orvos-beteg kapcsolat a betegszervezetek közreműködésével

Az osztály, ahol beteg, orvos, szakdolgozó is figyelemre számíthat

Hozzászólások:

6.,   Singer Júlia mondta   2016. Június 17., Péntek 11:49:56
Én a munkámat időben elvégeztem, a cikket megjelenésre nem javasoltam. Nem szeretném idézni saját lektori véleményemet. Az olvasói levelemet csak az elkeseredés szülte, hogy az én véleményem nem nyomott eleget a latban e cikk tekintetében.
Elnézést a késői válaszért, de csak most vettem észre, hogy megszólíttattam, miután 2015 nyarán hiába vártam választ.
5.,   Molnar Laszlo mondta   2016. Június 10., Péntek 13:31:51
Kiderült, hogy a szerkesztőbizottség tagja a hozzászóló. A hozzászólónak a saját munkáját időben el kellett volna végeznie, nevezetesen időben, még az írás megjelenése előtt átnézni és szükség szerint véleményezni a szakterületét érintő írásokat. Mi is a munkája a szerkesztőbizottség tagjának?
4.,   Molnar Laszlo mondta   2015. Október 31., Szombat 14:07:37
Hogy tevedt a mindent jobban tudo, masokat arcatlanul kioktatni nem restello zavaros ember ide? Ezen toprengek, vagy megsem...
3.,   Molnar Laszlo mondta   2015. Október 30., Péntek 08:28:07
Tekintettel azonban arra, hogy a cikkben szerepel a szerző e-mail címe és levelezési címe, minimálisan elvárható viselkedés, hogy a mindent jobban tudó hozzászóló előbb a szerzővel tisztázza a nyitott kérdéseket, és azután kürtöli világgá lesujtó kritikai észrevételeit, amely a LAM érdekeit is sérti.
2.,   Molnar Laszlo mondta   2015. Október 30., Péntek 08:13:25
Örvendetes, hogy olvasónk a cikk többszöri elolvasásával is igyekezett továbbképezni magát.
Nyelvészeti fejtegetésére az akadémiai nagyszótár a pairwise kifejezésre a páronkénti, párosával fordítást ajánlja, így ez tekinthető iránymutatónak.
Az adattal kapcsolatos fejtegetésére gondoljuk meg, hogy manapság számítógépes programokkal végzik el az erőelemzést, és a számítógépes program számára az elsőfajú hiba valószínűsége stb. ún. bemenő adatnak tekinthető. Ez a bemenő adat kétségkívül nem azonos a gyűjtött statisztikai adattal. A statisztikusok egyébként még abban sem egyeznek meg teljesen, hogy mi is tekinthető tulajdonképpen adatnak.
Ami a számítási részleteket és a képleteket illeti, azok hasznosak lehetnek abban az értelemben, hogy lehetővé teszik a matematika nyelvén kifejezni bizonyos gondolatokat, amelyeket más nyelven jelenleg még nehezebb kifejezni.
A multiplicitásról szóló cikk szerzőjének - aki maga is orvos - célja az volt, hogy ebben a Magyarországon nem sokat tárgyalt, hiánypótlónak számító témában az orvosok által is érthető nyelven bevezetőt és magyarázatot adjon a többszörös összehasonlításokról, így örvendetes az olvasói hozzászólás.
1.,   Singer Júlia mondta   2015. Március 17., Kedd 20:46:10
Olvasom ezt a cikket, már nem először. Töprengek, vajon lektorálták-e. Ha igen, hát a hibák mind benne maradtak. A teljesség igénye nélkül néhány: "Az alapelv lényege a páros összehasonlítások logikai elemzésén alapszik" (szerző itt összecseréli a páros összehasonlítást a páronkéntival); "Az erôelemzés során
mintanagyság-meghatározást végeznek úgy, hogy elôre rögzítik az elsôfajú hiba valószínûségét (általában 5%) és a próba erejét (80 vagy 90%), majd kiszámítják a p-értéket, illetve az ezzel analóg konfidenciaintervallumot." (az erőelemzés során semmilyen p értéket nem számolnak, nem is számolhatnak, mivel még nincs miből, adatokat majd később kezdenek gyűjteni). Nem sorolom tovább... A teljesen fölösleges számolási részletek és képletek hemzsegnek a cikkben. Hogy tévedt ez a cikk pont ebbe a folyóiratba, ki tudja?

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A stressz és a szervezet alkalmazkodásának jelentősége

A stressz napjainkban az egyik leggyakrabban elhangzó kifejezés, nemcsak orvosi körökben, hanem a hétköznapi beszélgetésekben is. Szinte elcsépeltnek tűnik, amit mindenki ismer, mégis mennyire tulajdonítunk jelentőséget az életünk és egészségünk alakulásában annak, hogyan tudunk megbirkózni a stresszel?

Tovább


Új orális antikoagulánsok Mit kell tudni a háziorvosnak?

A háziorvosi munka izgalmas, de komoly megterhelést jelentő része az antikoagulált betegek gondozása. Mit jelent ez?

Tovább


Orvos és tudomány 2. A szkizofrénia tudománya..., de melyik?

„Figyelembe véve, hogy a szkizofrénia olyan zavarnak tűnik, amelynek nincsenek sajátos tünetei, nincs sajátos lefolyása, nincs sajátos kimenete, és amely nem válaszol sajátos kezelésre, nem meglepő, hogy 100 év kutatása képtelen volt bármilyen sajátos okát megállapítani”.

Tovább


Fulvesztranttal kezelt, sokszervi disszeminációval járó tumoros betegünk ismertetése

Közleményünkben a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban fulvesztranttal kezelt, előrehaladott emlőrákos betegeink közül mutatjuk be az egyik, többszörösen előkezelt, a hormonterápiára igen jól reagáló esetünket.

Tovább


A Bonferroni-korrekciótól az adaptív klinikai vizsgálatokig - A multiplicitás kezelése a klinikai vizsgálatokban