VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2016;26(11-12)


A filozófiai kávéház mint terápiás közösség


A filozófiai kávéház mint terápiás közösség
Nemes László
| |
 
Írásomban a terápiás közösségként felfogott csoportos filozófiai beszélgetések közösségi pszichiátriai ellátásba való beillesztésének lehetőségeit vizsgálom. Bemutatom a filozófiai kávéház mozgalom történetét, a filozófiai kávéház felfogását, módszereit és céljait. Részletesen beszámolok a Semmel­weis Egyetemhez tartozó Ébredések Alapít­vány közösségi pszichiátriai központjában heti rendszerességgel tartott filozófiai kávéházak kétéves tapasztalatairól. A csoportos filozófiai beszélgetéseket a pszichiátriai re­habilitációban szokásos foglalkozások új­szerű és hasznos kiegészítéseként javaslom.

Kulcsszavak

filozófiai praxis, közösségi pszichiátria, filozófiai kávéház

Kapcsolódó anyagok

Shared decision making a gyógyszerelésben

A filozófiai kávéház mint terápiás közösség

Közösségi részvétel a fenntartható fejlődésben - a közösségi medicina nyomában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Életvégi döntéshelyzetek - Orvos által asszisztált öngyilkosság a hospice kontextusában: Oregon és Washington (USA)

A méltóságteljes halál lehetőségét biztosító törvény (Death with Dignity Act, DWDA) az amerikai tagállamok közül legkorábban, 1997-ben Oregonban lépett érvénybe (Oregon Death with Dignity Act, ODWDA), Oregont Washington követte 2009-ben (Washington Death with Dignity Act, WDWDA). A gyakorlattal kapcsolatban rendelkezésünkre álló adatokból tudjuk, hogy a betegek nagy többsége részesült hospice ellátásban.

Tovább


A spiritualitás megjelenése a szenvedélybetegek 12 lépéses kezelési modelljében

Elsőként a szenvedélybetegek kezelésében hatékonyan alkalmazható 12 lépéses Min­nesota modellt mutatjuk be röviden. A modell sajátossága többek között a tapasztalati szakértők részvétele a terápiás munkában, valamint a spiritualitás központi fo­galma.

Tovább


Égbekiáltó meztelenség, avagy a felismerhetőség átka

1863-ban két festmény is készült Párizsban, amely botránykővé vált a francia művészeti életben: a Reggeli a szabadban és az Olympia. Mindkét festmény alkotója az az Édouard Manet (1832-1883), aki egész életében „akadémikus” karrierre vágyott, kerülte a feltűnést, és egyik legfőbb vágya volt a kritikusok és a közönség szeretetének a megszerzése. Távol állt tőle, hogy forradalmasítsa a művészetet, illetve megteremtse a modern festészet alapjait.

Tovább


Handicap filmen

Augusztus vége óta tudjuk, hogy idén Till Attila Tiszta szívvel című műve képviseli majd hazánkat a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar-díj versenyében. A Tiszta szívvel fontos témát feszeget: a mozgáskorlátozottak, tágabban - meglehetősen furcsa szófordulattal élve - a fogyatékkal élők helyzetét mutatja be a mai Magyarországon. A film sikere túlmutat a földrajzi határokon, mentalitásbeli határokat döntöget. Ennek apropóján mutatunk be néhány utat, amit a filmművészet bejárt, amikor a handicap kérdését vetette fel.

Tovább