hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2017;27(01-02)


A depresszió és öngyilkossági veszély szűrése a háziorvosi és általános orvosi gyakorlatban


A depresszió és öngyilkossági veszély szűrése a háziorvosi és általános orvosi gyakorlatban
Rihmer Zoltán, Szili Ilona, Kalabay László, Torzsa Péter
| |
 
Az orvosi értelemben vett, és kezelést igénylő major depresszió prevalenciája a háziorvosi gyakorlatban mind nemzetközi, mind hazai vizsgálatok szerint is 6-10%. Mivel a nem kezelt depressziók jelentik az öngyilkosság legfontosabb rizikófaktorát, a depressziók (és különösen az öngyilkosságra hajlamos depressziók) korai felismerése és hatékony kezelése a megelőzés szempontjából rendkívül fontos. Nemzetközi és hazai vizsgálatok szerint a major depresszióknak az alapellátásban történt felismerése lényegesen hozzájárul az öngyilkossági halálozás csökkenéséhez. Közleményünk­ben a depresszió és az akut, illetve rövid távon megjelenő suicid veszély felismerését célzó két rövid kérdőívet, illetve ezeknek a háziorvosi/általános orvosi gyakorlatban való alkalmazását ismertetjük és felhívjuk a figyelmet egy szisztematikus, kormányzati szinten is támogatott országos suicid megelőző program szükségességére.

Kulcsszavak

depresszió, öngyilkosság, szűrés, háziorvos

Kapcsolódó anyagok

Fáradékonyság - tünet vagy mellékhatás?

Mi a pregabalin valódi hatása diabeteses neuropathiás fájdalom esetén? (Kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom?)

A népegészségügyi stratégiák és a szűrővizsgálatok megvalósulása „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” (MÁESZ) eredményeinek tükrében (2010-2017)

A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán

Depresszióval küzdő betegek tudatosságalapú csoportterápiája a háziorvosi praxisban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Bayesi és frekventista t-teszt és ANOVA

A t-teszt és az ANOVA a lineáris modellek speciális esetei, amelyekkel folytonos magyarázandó változó (például vérnyomás) mért értékei hasonlíthatók össze két vagy több csoportban (például kezelések).

Tovább


Szemelvények a Magyar Pszichiátriai Társaság XXI. Vándorgyűlésének előadásaiból

A Magyar Pszichiátriai Társaság 2016-os Vándorgyűlése A pszichózisok változó arca címmel került megrendezésre, Sió-fo­kon. A háromnapos konferencia változatos programja olyannyira bőséges volt, hogy sokszor két, vagy több érdekes szekcióban szerettünk volna egy időben jelen lenni.

Tovább


A találkozástól az alkotásig

Fontos kapcsolataink úgy formálják személyiségünket és élettörténetünket, mint a szobrász vésője a nyers és durva követ. A hasonlat nem véletlen, Gerevich József Teremtő vágyak című, 2016 végén megjelent könyve azt igazolja, hogy a meghatározó találkozásélmények maradandó nyomot hagynak maguk után, amiről olykor a művészet tanúskodik. Olyan világhírűvé vált képző művészek, mint Auguste Rodin, Salvador Dalí vagy Vincent Van Gogh esetében a találkozásélmény, valamint a személyiségre és életútra gyakorolt hatás a művészi kreativitásban tört felszínre, amiért az utókor nem tud elég hálás lenni.

Tovább


Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2016. évi és 2010-2016 közötti összefoglaló adatai

A hazai egészségügyi stratégiai program tükrében a szerzők a Magyarország át­fo- gó egészségvédelmi szűrőprogramá­nak (MÁESZ) 2016. évi és 2010-2016 kö­zötti összefoglaló adatait ismertetik.

Tovább