VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2018;28(08-09)


A depresszió az orvosi gyakorlatban - a felismerés és a kezelés lehetőségei


A depresszió az orvosi gyakorlatban - a felismerés és a kezelés lehetőségei
Osváth Péter
| |
 
Napjainkban egyre gyakoribb a depressziós hangulatzavarok előfordulása, így mind több depressziós beteggel találkozunk a mindennapi orvosi gyakorlatban. Sajnos ezt sok esetben nem ismerik fel, így elmarad a depresszió adekvát kezelése. A kezeletlen depresszió nemcsak a beteg és környezete gyötrelmeit növeli, hanem még súlyos és veszélyes pszichés és szomatikus szövődményekhez is vezethet. Pedig a modern és komplex pszichofarmakológiai, pszicho- és szocioterápiás módszerek segítségével a depressziós hangulatzavar eredményesen gyógyítható. Írásomban áttekintem a depressziós hangulatzavarok etiológiai hátterét, tünettani jellemzőit, a felismerés és a diagnózis megállapításának legfontosabb lépéseit, valamint ismertetem a korszerű terápiás lehetőségeket is. A depressziós tünetek gyors felismerésének és hatékony kezelésének terápiás és prevenciós jelentősége nagyon fontos, ezért ebben ma már - a pszichiáterek mellett - egyre nagyobb szerephez kell jutniuk a családorvosoknak és más szakorvosoknak (belgyógyászok, neurológusok stb.) is.

Kulcsszavak

depressziós hangulatzavarok, diagnózis, differenciáldiagnózis, komplex kezelés

Kapcsolódó anyagok

A szegedi Nephrologia-Hypertonia Centrum 10 éves vesebiopsziás anyagának áttekintése

Időskori fiziológiás-kóros izomsorvadás, a progresszív folyamat fékezési lehetőségei

Juvenilis idiopathiás arthritis: a diagnózistól a kezelésig

A depresszió az orvosi gyakorlatban - a felismerés és a kezelés lehetőségei

A belgyógyász-pszichiáter liaison életmentő lehet a súlyos anorexia nervosa kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

„Érdemes-e az orvostörténelemmel továbbra is foglalkoznia?” – Magyary-Kossa Gyula levele Csajkás Bódognak

Egy fiatal, kezdő orvostörténész, Csajkás Bódog levelet írt 1941-ben Magyary-Kossa Gyulának, a magyar orvostörténetírás legismertebb alakjának és elküldte neki néhány munkáját is.

Tovább


Megváltók, júdások, filozófusok és orvosok A Spinoza-megoldás

Irvin D. Yalom, a Stanford Egyetem professor emeritusa valójában mindig is író akart lenni. Magyarországon tavaly megjelent legújabb, A Spinoza-probléma című regényében a több mint ötven éve praktizáló orvos rekonstruálja a pszichiátria szakterületét megalapozó filozófus, Baruch/Benedictus Spinoza belső világát.

Tovább


Az idiopathiás pulmonalis fibrosis (IPF) korszerű diagnosztikája. 3. rész

Az idiopathiás tüdőfibrosis (IPF) a fibrotizáló interstitialis pneumoniák egy alcsoportjába sorolható, főként az idős felnőtteket érinti. Progresszív tüdőfunkció-vesztés és magas mortalitás jellemzi. A betegség gyak­ran szövődik pulmonalis hypertoniával (PH), mely kedvezőtlenül befolyásolja az IPF kimenetelét.

Tovább


A Janus-arcú hercegnő, avagy a lélek mélyéről felszínre törő kísértetek titka

Francisco Goya Alba hercegnő című festménye (1797) zavarba ejti a spanyol népviseletet ismerő nézőt. A kopár háttérből Maya (parasztlány) ruhába öltözött, de büszke tekintetű, egyenes tartású arisztokrata nő emelkedik ki, aki parancsolón mutat a lába előtt a homokba írt „Solo Goya” (Csak Goya) feliratra. Az ujján lévő briliánsgyűrűbe saját neve (Alba), az aranygyűrűbe Goya neve van belevésve. Az elemző joggal teszi fel a kérdést: vajon a lába előtt a homokban a „Csak Goya” felirat a hercegnő vagy az alkotó érzéseit tükrözi?

Tovább