VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2018;28(08-09)


A belgyógyász-pszichiáter liaison életmentő lehet a súlyos anorexia nervosa kezelésében


A belgyógyász-pszichiáter liaison életmentő lehet  a súlyos anorexia nervosa kezelésében
Szényei Gábor, Bene László, Túry Ferenc
| |
 
BEVEZETÉS - Az anorexia nervosa súlyos formáiban a kórházi kezelés szükséges lehet, s a szomatikus állapot rendezését belgyógyászati osztályon kezdik el. Ilyen esetekben a belgyógyász és a pszichiáter közötti együttműködés lényeges. A nutritív rehabilitáció időszakában is szükség van a pszichológiai alapú betegvezetésre, ami a konzultációs-kapcsolati pszichiátria keretein belül történhet. A testsúlynövekedés után az ambuláns kezelés pszichoterápia formájában folytatódhat. A családjukkal szoros kapcsolatban lévő anorexiás betegek esetében a családterápia alapvető módszer. ESETISMERTETÉS - A 26 éves anorexiás nőbeteg testtömegindexe extrém testsúlyvesztés után 11,6-re csökkent. Kezdetben belgyógyászati osztályon folyt a nutritív rehabilitáció. Pszichiátriai konzultáció is történt, amelyben a beteg édesapja is részt vett. Testsúlya gyarapodni kezdett, ezért a továbbiakban ambuláns családterápia formájában folyt a kezelés. Kilenc hónap alatt 15 családterápiás ülésre került sor. Ennek során az eredeti családról való leválás volt a fókuszban. Állapota rendeződött, testsúlya normalizálódott, mensese visszatért. Négy hónapos utánkövetés során állapota rendezett volt, házasságot kötött. KÖVETKEZTETÉS - Az interdiszciplináris együttműködés a szomatikus és pszichológiai zavarok szövődése esetén alapvető lehet. A családterápia szerepe hangsúlyos olyan esetekben, ahol a családról való érzelmi leválás nehéz, annak ellenére, hogy a beteg már nem a szüleivel él.

Kulcsszavak

anorexia nervosa, komplex kezelés, családterápia, interdiszciplináris együttműködés

Kapcsolódó anyagok

A depresszió az orvosi gyakorlatban - a felismerés és a kezelés lehetőségei

A belgyógyász-pszichiáter liaison életmentő lehet a súlyos anorexia nervosa kezelésében

Evészavar Kongresszus 2018

Az apák szerepe az evészavarok családterápiájában, különös tekintettel a mozaikcsaládokra

Az evészavarok és a terhesség összefüggései - irodalmi áttekintés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Meghaláshoz nyújtott orvosi segítség vagy orvosi közreműködéssel elkövetett öngyilkosság?

A tanulmány reflektál arra a folyamatra, mely során a hagyományosan orvosi közre­mű­kö­déssel elkövetett öngyilkosság gyakorlata újraértelmeződik. Első lépésben az Egyesült Államok vonatkozó törvényeinek szóhasználatait és neves USA-szervezetek álláspontjait elemezve rajzolja ki a szóhasználat területén megfigyelhető változásokat.

Tovább


Romics László-díj - a szeretet adta elismerés

A „Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére” alapítványt ifj. dr. Romics László, az alapítvány névadójának fia alapította 2015-ben. Szándéka, hogy ápolja Romics professzor emlékét úgy, hogy a Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosokat és kutatókat támogatja. Most az alapító, a fiú, ma már családapa mesélt édesapja emlékéről, közös életükről és mindarról, amiért végtelen hálát érez a hét éve elhunyt nagyszerű orvos, tanár, szervező és leginkább az ember iránt.

Tovább


Táplálás és táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban III. rész - Az önálló táplálkozás alakulása az Egészséges Utódokért projekt nagymintás kutatásában

Háromrészes cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy milyen mértékben valósulnak meg a csecsemő- és kisdedtáplálásra vonatkozó hazai és nemzetközi ajánlások a hazai gyakorlatban egy speciális egészségügyi (kórházi és területi) mintában. Első cikkünkben a szoptatás tartamáról, az azokat befolyásoló tényezőkről, a szoptatás szubjektív megítéléséről és a szoptatással kapcsolatos nehézségekről számoltunk be. Második írásunkban a hozzátáplálás és elválaszt(ód)ás folyamatát térképeztük fel, és bemutattuk a táplálási problémák ezzel összefüggő mutatóit. Harmadik, befejező cikkünk az önálló, autonóm étkezés alakulásának momentumait próbálja megragadni.

Tovább


A hyponatraemia differenciáldiagnózisa és kezelése

A hyponatraemia (szérumnátrium-koncentráció < 136 mmol/l) a leggyakoribb ionzavar, mely megnöveli mind a kórházon be­lüli, mind a kórházon kívüli mortalitás rizikóját.

Tovább