hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(8-9)


„Fontos, hogy eljusson az üzenet...”
Pavlik Gábor professzorral Nemesánszky Elemér beszélget


„Fontos, hogy eljusson az üzenet...” 
Pavlik Gábor professzorral Nemesánszky Elemér beszélget
dr. Nemesánszky Elemér
| |
 
Pavlik Gábor a legnépszerűbb orvosprofesszorok egyike. Az interjú készítésekor már lázasan készül az olimpián való részvételére. De fő tevékenységének, életművének csak kis szelete az, hogy 26 éve a vízilabda- válogatott sportorvosa. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán (TF), az Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszékének professzoraként nemzetközileg ismert tudós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, aki tavaly (azaz 65 éves kora) óta már nem tanszékvezető, ám töretlen lelkesedéssel oktat, témavezető, konzulens, részt vesz a PhD-képzésben és több tudományos társaság vezetőségének is aktív tagja.

Kapcsolódó anyagok

A statin használata növeli a diabestes kockázatát

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A csók története

A kifutó veszélyei

Hozzászólások:

Nincs jogosultsága ehhez a cikkhez hozzászólni.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A folyamatos dopaminerg stimuláció jelentősége a Parkinson-kór kezelésében

A Parkinson-kór kezelésében a legnagyobb kihívást a diszkinéziák és a motoros fluktuáció késleltetése, kezelése jelenti. Az úgynevezett késői levodopaszindróma kialakulásáért a pulzatív levodopahatást teszik felelőssé. Több bizonyíték van arra, hogy a fiziológiás állapotot legjobban megközelítő, folyamatos dopaminerg stimuláció csökkenti a diszkinéziákat, és megszünteti a motoros fluktuációt.

Tovább


Nem kódoló genom és mikro-RNS-ek: új fejezet a genetika történetében

A DNS jelentőségének megismerését követően évtizedekig a DNS fehérjét kódoló szakaszainak mind részletesebb feltárása állt a kutatások középpontjában, miközben a genom jelentős részét, több mint 98%-át kitevő, nem kódoló DNS-szekvenciákat evolúciós maradványnak, vagyis feleslegesnek tartották (junk DNA: hulladék-DNS). Napjainkban azonban a rövid láncú, fehérjét nem kódoló RNS-ek népes családjai, mint az siRNS, a mikro-RNS, a rasiRNS és piRNS, forradalmasítják a génszabályozásról alkotott ismereteinket.

Tovább


Amit nem lehet könyvből megtanulni

Júliusban, rendelési idő végén az OMSZ mentőtisztje jelezte, hogy a szomszéd rendelőben dolgozó (szabadságát töltő) doktornő körzetéhez tartozó 76 éves férfi beteg elhunyt. Kérték a halottvizsgálat elvégzését, a temetéshez szükséges papírok kiállítását. A hívást követő tíz percen belül a helyszínre érkeztem. A testet a feleség átölelve tartotta, és szemmel láthatóan magánkívül volt az átélt traumától.

Tovább


Az arthritis psoriatica és gyógyszeres kezelésének lehetőségei

A destruktív ízületi gyulladás a psoriasisban szenvedő betegek 10-30%-ában lép fel; patogenezisében genetikus és immunológiai tényezők egyaránt szerepelnek. A patogenezis alapján új szereket, TNF-alfa-gátlókat (etanercept, infliximab, adalimumab) vezettek be a betegség kezelésére. A betegek kiválasztásakor a biológiai terápia kockázata is mérlegelendő; a korai mellékhatásokon kívül nyomon kell követni a kezelés beszüntetése után jelentkező esetleges késői mellékhatásokat is.

Tovább