hirdetés

 VISSZA

Korszerű Kaleidoszkóp - 2016;2(2)


A háziorvos szerepe a demens beteggel és a hozzátartozókkal való kommunikációban


A háziorvos szerepe a demens beteggel és a hozzátartozókkal való kommunikációban
Kovács Györgyi Beáta
| |
 
A demencia súlyos, krónikus lefolyású betegség, amely nagyon nagy terhet ró a betegre és az őt ápoló hozzátartozókra egyaránt. A betegség természetéből adódóan a beteggel folytatott kommunikáció nehezített. A kezdeti fázisban tapasztalható feledékenység és szótalálási problémák egyre súlyosbodnak, a verbális kommunikáció lehetőségei ezzel párhuzamosan egyre szűkülnek. Ennek megfelelően a betegség különböző stádiumaiban más megközelítési módszer alkalmazható a beteggel történő kapcsolatteremtésre és a beteg által közvetített jelzések megértésére, illetve az azokra való reagálásokra.

Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Diabeteses eredetű polyneuropathia talaján kialakult ritka fájdalomszindróma

Magyarországon közel 400 000 diabeteses beteg szenved neuropathiában, a diabeteses betegek 10-20%-ának lehetnek fájdalmai a diabeteses neuropathia következtében.

Tovább


Áttekintés a diabeteses neuropathiáról

A diabeteses neuropathia (DPN) minél korábbi felismerése és megfelelő kezelése a betegek életminőségét jelentősen befolyásolja, hiszen a DPN krónikus állapot, mely fokozatosan progrediál a diabetes fennállásának időtartamával párhuzamosan, összefügg a vércukorkontrollal, progresszív idegrostvesztés és tartós fennállás esetén alvászavar, szorongás és depresszió triásza jellemzi, szűrése az alapellátásban rendkívül fontos, 2-es típusú diabetesben a diagnóziskor felállításakor, majd évente, 1-es típusú diabetes esetén öt évvel a diagnózis után, ezt követően legalább évente.

Tovább


Az influenza és a bakteriális társfertőzések gyakorisága: összefoglaló és metaanalízis

Az influenza évenként visszatérő, jelentős mortalitású, nagy járványos megbetegedés, ami a populáció 20%-át is érintheti. A halálozást elsősorban a társuló bakteriális fertőzések növelik, amelyek tünetei súlyosabbak az influenzabetegség tüneteinél, ezért nem ritkán kórházi kezelést igényelnek.

Tovább


Demencia a mindennapi gyakorlatban

A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet memóriazavar és lebenytünetek (aphasia, agnosia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) társulása alkot. A demens betegek száma Magyarországon 150-300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leggyakoribb oka (akár az esetek 70%-ában) az Alzheimer-kór (AK). Demenciában a kognitív tünetek a betegek mindennapi tevékenységét gátolják. Ha a szokásos életvitel nem károsodik, a tünetek enyhék, a demencia előszobájáról, az enyhe kognitív zavarról (MCI: mild cognitive impairment) beszélhetünk. Bár a kognitív tünetek felismerése minél korábbi szakaszban fontos, Magyarországon a demens betegek enyhe szakaszban való felismerése elmarad a kívánttól, a betegek többségét sajnos már csak az előrehaladottabb, középsúlyos szakaszban diagnosztizáljuk, így a rendelkezésre álló terápiás lehetőségeket is rosszul használjuk ki, Magyarországon - európai viszonylatban - a legkisebb mértékben. Ennek javításában, a betegirányításban és a korai felismerésben az alapellátás szerepe elsődleges.

Tovább