VISSZA

Klinikai Onkológia - 2015;2(3)


Mucositis – prevenció és terápia


Nagy Zsuzsanna, Valtinyi Dorottya
| |
 
A daganatos betegek kezelésének egyik legfontosabb problémáját a mellékhatások jelentik. Ezek között nagyon gyakoriak és életminőséget - ritkán az életet is - veszélyeztetőek a szájüregben és gyomor-bél rendszerben a nyálkahártyát ért károsodások [orális mucositis (OM), gastrointestinalis mucositis (GIM)]. Mucositisek esetén is a legfontosabb a megelőzés, amelynek sikere sokszor azon múlik, hogy a kezelés következményei előre megjósolhatóak-e. Ez OM esetében aránylag egyszerű, GIM esetében sokkal nehezebb. A kockázatot a betegeknek és a daganatoknak tulajdonítható tényezők egyaránt befolyásolják. A terápia eredményessége függ a beteg együttműködésétől, ez pedig attól, hogy mennyire sikerül enyhíteni a tüneteket (például a fájdalmat). A mucositis általában jól kézben tartható, de a kezelés hatékonyságának növeléséhez további ismeretekre van szükség. Ezt szolgáltathatnák a megfelelő biomarkerek, amelyek azonban még nem állnak rendelkezésre.

Kulcsszavak

mucositis, prevenció, terápia, biomarker

Kapcsolódó anyagok

Az immunonkológiai terápiák jelentősége a Hodgkin-lymphomák kezelésében

Immunterápiás modalitások a lokálisan előrehaladott és áttétes urothelialis daganatok kezelésében

Kombinált immunterápia színezi át az előrehaladott világossejtes veserákok elsővonalbeli kezelését

A hypertonia kezelése stroke-prevencióban és az akut ellátás során az új Európai Hypertonia (ESH, 2018) és Kardiológus (ESC, 2018) Társaság, valamint a Magyar Hypertonia Társaság (MHT, 2018) ajánlása alapj

Rivaroxaban aszpirinnel vagy a nélkül a cardiovascularis betegségek szekunder prevenciójában: a COMPASS tanulmány klinikai alkalmazása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A heredaganatok korszerű gyógyszeres kezelése

A csírasejtes heredaganatok az összes férfi malignus tumorok 1%-át teszik ki. A fejlett országokban az előfordulási gyakoriság növekszik. Leggyakrabban fiatal felnőttkorban fordulnak elő. A szövettani, a stádiumbeosztás és kezelés nemzetközi javaslatok alapján történik. Komplex ellátásuk során sebészi, sugár- és kemoterápia végezhető. Figyelembe véve a késői mellékhatásokat, kis kiterjedésű tumorok esetén javasolt a szoros követés. Rossz prognózisú csoportban is több mint 80%-os tartós remisszió érhető el. Cisplatin képezi a bázisterápiát, de alkalmazható másodlagos vagy harmadlagos terápiaként paclitaxel, gemcitabin, oxaliplatin. A komplex ellátást követően a betegeket szorosan kell ellenőrizni.

Tovább


Az előrehaladott rosszindulatú daganatok kezelési hatékonyságának strukturált vizsgálata

A rosszindulatú daganatok kezelése terén folyamatos a fejlődés. A legelőrehaladottabb szolid tumorok kezelésére törzskönyveznek biológiai készítményeket, és a legtöbb ilyen betegség esetében egyre nő a betegek medián túlélése. Ezek az előrelépések két általános problémához vezettek: az új gyógyszerek magas árához és ahhoz, hogy az előnyök a korábbiakhoz képest kis mértékben nőnek. Ezek a problémák összefüggenek, mivel a több ezer beteg bevonásával zajló, egyre nagyobb klinikai vizsgálatok egyre csekélyebb, statisztikai lag szignifikáns eredményekhez vezetnek.

Tovább


a kissejtes tüdőrák komplex gyógyszeres kezelése - új kihívások, új lehetőségek

A kissejtes tüdőrák (SCLC) gyorsan osztódó sejttípusú daganat, ahol a kezelés alapja még műtét esetén is a kemoterápia. Amennyiben műtétre kerül sor, mindenképp előtte és utána kemoterápia alkalmazása (platinabázisú kettős kombináció) javasolt, amelyet preventív koponyabesugárzás kell, hogy kövessen a gyakori agyi áttétek megelőzésére. Nem műthető, lokálisan kiterjedt esetben kemo-radioterápia a választandó eljárás. Távoli áttét esetén a radioterápiának palliatív céllal (fájdalomcsillapítás és/vagy kompresszió esetén) van helye. Ugyanakkor a preventív koponyabesugárzás inoperábilis kissejtes tüdőrák esetében is javasolt. Annak ellenére nincs az utóbbi években új készítmény, hogy kemoszenzitív daganatról van szó. A topotecan az egyetlen, amely mellékhatásai ellenére agyi metasztázis esetén hatékonyabbnak tűnik, így többedik vonalban alkalmazandó szer akár tablettás formában, akár intravénásan.

Tovább


Angiogenezis – antiangiogenezis

A daganatoknak növekedésükhöz tápanyagra van szükségük, ezt az érrendszer biztosítja. Az érellátás jellege daganatonként, sőt azok fejlődése során ugyanabban a daganatban is, eltérő lehet, a már meglevő erek felhasználásától a kiserek proliferációjáig (azaz az angiogenezisig). Az is előfordul, hogy a daganatsejtek maguk képeznek erekhez hasonlító csatornákat. Ezek a különbségek a terápiában is fontosak lehetnek, bár az érellátás jellege, és a klinikai válasz, azaz az antiangiogének hatása közötti összefüggés még tisztázatlan. Az biztos, hogy hatékony terápiás választ szinte kizárólag csak kombinációkkal lehet elérni, amelyben szerepelhetnek a tradicionális citotoxikus és molekuláris célpontok elleni szerek. A klinikai előnyt azonban nem ritkán fokozott toxicitás kíséri, emiatt is nagyon fontos a megfelelő szupportív kezelés. Még váratnak magukra olyan biomarkerek, melyek a daganatok jellege, a beteg állapota és a tervezett terápiás stratégia közötti összefüggést, a kezelés várható hatását előre tudnák jelezni. A legtöbb próbálkozás a VEGF/R-családot érinti, hiszen ezek a leggyakoribb célpontjai az angiogenezist gátló szereknek. Ez a gátlás, ha lassan is, de fokozatosan javítja a betegek élettartamát és életminőségét.

Tovább