TARTALOM

Klinikai Onkológia - 2016;3(2)

Nincs kép
Előszó
| |

a szerkesztők

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 


Nincs kép
Epeúti és epehólyagrákban szenvedő betegek nem sebészi kezelése

| |

Az epeúti rákok ritkák, ezért ellátásukra kevés magas szintű evidenciát találunk. A sikeres kezelés alapja, a tartós túlélés egyetlen esélye a radikális műtét. A kemoterápia a fl uorouracil alapú protokollok után egyre inkább a gemcitabinbázisú citosztatikus kombinációkat (cisplatinnal, oxaliplatinnal, kapecitabinnal), vagy a FOLFIRINOX sémát részesíti előnyben, természetesen a beteg állapotát messzemenően figyelembe véve. Egyetlen biológiailag célzott kezelés sem törzskönyvezett ebben a javallatban, a legtöbb tapasztalatot az erlotinibbel szerezték; jelenleg a molekuláris genetikai profil, és nem klinikai vizsgálatok eredménye alapján választhatunk a lehetőségek közül. A sugárkezelést - és a radiokemoterápiát - neoadjuváns, adjuváns és palliatív javallatban alkalmazhatjuk, a konvencionális perkután besugárzás mellett a brachyterápia, intenzitásmodulált kezelés, intraoperatív irradiáció, radioembolizáció formájában végezhetjük a műszerezettség függvényében. A palliációban a fotodinámiás terápia és a különféle ablációk mellett az intervencionális radiológiai módszereknek is nagy jelentősége lehet.

Pikó Béla, Laczó Ibolya

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Gyermekkori mesenchymalis daganatok kezelése
| |

A mesenchymalis sejtek normális elérésük során vázizom, simaizom, zsír, kötőszövet, csont és porc irányába differenciálódhatnak. A mesenchymalis eredetű benignus tumorok csoportjába tartoznak; fibroma, lipoma, osteoma, chondroma, haemangioma, myoma stb. A rosszindulatú daganatok közül gyermekkorban lágyrész- és csontsarcomák fordulnak elő; rhabdomyosarcoma, osteosarcoma, Ewing-sarcoma, ritkábban fibrosarcoma, liposarcoma stb. A terápiás lehetőségek (sebészi, sugár-, kemoterápia/célzott terápia) kombinált alkalmazásának eredményeképpen a gyermekek gyógyulási esélyei lényegesen javultak az elmúlt évtizedekben. Ennek azonban előfeltétele a daganatok korai felismerése és gyermekonkológiai központokban nemzetközi protokollok alapján történő kezelése.

Csóka Monika

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Mediastinalis tumorok és kezelésük
| |

A mediastinum szöveti struktúrája miatt sokféle tumor kiindulási helye lehet, és sokféle daganat, valamint malignus rendszerbetegség érintheti a régiót. A sokszínűségen belül a daganatok életkor és lokalizáció szerint jellemző megoszlást mutatnak. A klinikusok által legjobban elfogadott Shields-féle beosztás alapján tárgyaljuk a gátori régiókban előforduló tumorok típusait, jellegzetességeit és kezelési elveiket. A szerző kiemelten foglalkozik a sebészi kezelés indikációjával, lehetőségeivel és formáival, különös tekintettel a minimálinvazív módszerekre.

Agócs László

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Az előrehaladott gastrooesophagealis adenocarcinoma szisztémás kezelése
| |

Csekély azoknak a kemoterápiás gyógyszereknek a száma, amelyek az előrehaladott gastrooesophagealis adenocarcinomában (GEA) hatékonyak, és amelyeket alkalmaznak. A palliatív kemoterápia meghosszabbítja a teljes túlélést, és javítja az életminőséget. A nagyméretű randomizált vizsgálatokban a medián teljes túlélés megközelíti a 12 hónapot, de a nem válogatott populációkban a medián teljes túlélés körülbelül 6 hónap. A metasztatizáló GEA-ban a medián életkor megközelítőleg 70 év, de a legtöbb randomizált vizsgálatban csak körülbelül 60 év vagy még kevesebb, ezért a vizsgálatokban részt vevő betegek erősen szelektáltak. Számos első vonalbeli protokollt validáltak, de jelenleg még nincs konszenzus, melynek alapján egy világszerte alkalmazható kombináció lenne ajánlható. A platinaalapú (cisplatin vagy oxaliplatin) és egy fluoropirimidin (5-FU, capecitabin vagy S-1) kombináció képviseli az első vonalbeli kezelés pillérét. Az ilyen kettős kezelés docetaxellel történő kiegészítése tovább javítja a teljes túlélést, jóllehet, a megnövekedett toxicitás árán, de az arra alkalmas, fiatalabb betegeknél a docetaxel-tartalmú hármas terápiás protokoll alkalmazását kell mérlegelni. A trastuzumab volt az első célzott terápia, amit előrehaladott GEA-ban engedélyeztek. A kettős kemoterápia trastuzumabbal történő kiegészítése igen jól tolerálható, és növeli a hatásosságot. A második vonalbeli kezelés standard, és nemrégiben kimutatták, hogy a ramucirumab klinikailag jelentős előnnyel jár, akár monoterápiában, akár paclitaxellel kombinációban alkalmazzák. Az előzetes ismertetések szerint az immunterápia hatásossága ígéretes, és randomizált vizsgálatokba előrehaladott GEA-ban szenvedő betegeket toboroznak.

Per Pfeiffer, Markus H. Moehler

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Tumormetabolizmus
| |

Napjaink egyik fontos kérdése, hogy a daganatsejtekben eddig megfigyelt és mára egyre jobban jellemzett onkogén hatások (genetikai és epigenetikai) eredményeként bekövetkező anyagcsere- változások és a primeren jelentkező és ezen keresztül létrejövő metabolikus át- vagy újraprogramozás (metabolic reprogramming) hogyan befolyásolja a tumorok kialakulását, progresszióját és terápiás válaszkészségét. A különböző tumorsejtek metabolikus változásai egyedi variációkat jelentenek, és ezek alapján adott daganatok (akár szövettani típustól független) eltérő metabolikus profillal rendelkezhetnek, típusonként eltérő tápanyagigénnyel és tápanyag-hasznosítási útvonallal (glikolízis, glutaminolízis, zsírsav-oxidáció, autofágia stb.) jellemezhetőek. Előbbi változások biológiai következményei számos ponton befolyásolják a daganatsejtek túlélési, proliferációs, metasztatikus viselkedését és mikrokörnyezeti változásait. Abban az esetben, ha adott metabolikus fenotípusok megjelennek, vagy irreverzibilis változásokat eredményeznek az adott tumorsejtekben, akkor olyan kezelések, amelyek ezeket a folyamatokat érintik, várható terápiás sikereket eredményezhetnek.

Sebestyén Anna, Hujber Zoltán, Jeney András, Kopper László

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Az infúziós kezelések szövődményei különös tekintettel a citosztatikum-extravazációra
| |

A citosztatikumok extravazációja az infúziós kezelés legnagyobb jelentőséggel bíró helyi szövődménye, mivel nagyon komoly következményekkel járhat. Az extravazáció során az infúziós oldat az érpályából a szubkután, subdermalis térbe jut, infiltrálódik és a bőrre, idegekre, inakra és ízületekre káros hatásokat eredményez. Gyakorisága irodalmi adatok szerint 0,01-7%. A kemoterápiás szerek károsító hatásuk szempontjából a hólyaghúzó, az irritáló, illetve a nem hólyaghúzó szerek csoportba sorolhatók. A betegfüggő, illetve kezeléssel öszszefüggő kockázati tényezők ismerete fontos az extravazáció előfordulásának minimalizálásához. Az extravazációs kockázat csökkentése érdekében szükséges az infúziós citotoxikus kezelésben részt vevő munkatársak kiképzése, a prevenciós protokollok megismertetése és a mindennapi gyakorlati elsajátíttatása. 2012-ben az ESMO-EONS egy újabb, az egész kemoterápiás extravazációs témakört átfogó kezelési protokollt állított össze. Az ajánlás előírja, hogy minden onkológiai osztályon legyen az extravazáció ellátására megfelelően képzett személyzet, illetve egy extravazációs készenléti csomag. A klinikai gyakorlatban extravazáció esetén használt szubkután kortikoszteroid alkalmazását nem ajánlja. Mekloretamin extravazációja esetén szubkután nátrium-tioszulfát javasolt. Antraciklin, mitomycin C, platinaszármazékok infúzióját követő extravazáció esetén a dimetil-szulfoxid a legjobb kezelési lehetőségünk. Antraciklinek esetén a dexrazoxán intravénás adminisztrációja is hatékony. A hialuronidáz a bőrbe vagy a bőr alá fecskendezve növeli a kötőszövet permeabilitását, elősegíti az extravazált szerek szétterjedését és helyi koncentrációjának csökkentését, ezáltal megkönnyíti az extravazált gyógyszerek felszívódását. Vinca alkaloidok extravazációja után hialuronidázt alkalmazva nem alakul ki bőrnekrózis. Az antidotumok sikertelensége esetén, súlyos, nem gyógyítható fekély, szövetnekrózis, vagy több mint tíz napig tartó fájdalom esetén sebészeti kimetszés válik szükségessé. A téma fontossága miatt a magyarországi onkológiai centrumokban az elfogadott irányelvek jelenléte és alkalmazása szükséges, az extravazáció kezelésre vonatkozóan.

Harisi Revekka

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A hospice szerepe az onkológiai ellátásban
| |

Az onkológiai ellátás és hospice kapcsolatát a morbiditási és mortalitási adatok bemutatásán keresztül vezetjük fel, rámutatva arra, hogy a növekvő gyakorisággal (2013-ban 90 091 új beteg) a kezelés csak nehezen tud lépést tartani Magyarországon, a daganatos halálozás nem csökken (2013-ban 33 278 fő). A daganatos betegség diagnózisának közlése hatalmas lelki megrázkódtatást okoz a betegnek, ezért már az aktív onkológiai kezelés megkezdésével párhuzamosan bekapcsolódnak az (onko)pszichológusok. Lelki támogatást nyújtanak betegnek és családjának, oldják a szorongást, segítenek a betegséggel való küzdelemben és abban, hogy a beteg elfogadja, fokozatosan feldolgozza az új helyzetet, és hogy továbbra is természetes aktív életet éljen. A beteg bizakodik mindaddig, amíg a kezelés hatékonynak tűnik, illetve általános állapota, erőnléte stabil. Sajnos a daganatos betegségek - kevés kivétellel - csak kezelhetők, krónikus betegség állapotában tarthatók, de nem gyógyíthatók meg véglegesen, a terápiás arzenál egyszer kimerül. Amikor a hatékony onkológiai kezelésre tovább nincs mód, csak a palliatív kezelés, hospice ellátás segíthet a beteg jó/elfogadható életminőségének időleges fenntartásában. A terminális állapotú betegek emberi méltóságának megőrzéséért indult mozgalom, a hospice ma az egészségügyi ellátórendszer integráns része, 205 ággyal, 75 otthoni hospice ellátó egységgel. A terminális állapot, a halál és a haldoklás válfajai mellett részletesen ismertetjük a betegek útját a hospice-palliatív ellátásba kerüléshez. Részletezzük a hospice szellemiségében folyó/folytatódó szakmai palliatív orvosi és pszichológiai, valamint egyéb teammunka keretében nyújtott gondozási tevékenységeket az otthoni és az osztályos (kórházi) ellátás keretei között. Megjegyezve, hogy a kétféle ellátásnak integráltan, egymást kiegészítve, segítve kell működnie. Végül kitérek néhány, az optimális működést hátráltató problémára is.

Torgyik Pál

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

A LAP

Klinikai Onkológia

Klinikai Onkológia

Impresszum
A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság hivatalos lapja

Kiadó
Alapítvány a Legkorszerűbb Onkológiai Gyógyításért
1121 Budapest Hangya utca 24/ a.
Felelős kiadó: Dr. Bodoky György

Főszerkesztő:
Dr.Bodoky György
Dr.Kopper László

ISSN 2064-5058

Tartalomjegyzék: