VISSZA

Immunonkológia - 2019;4(2)


Hosszú távú eredmények nem kissejtes tüdőrákban


Hosszú távú eredmények nem kissejtes tüdőrákban
Sótér Szabolcs
| |
 
Két évtizeddel ezelőtt a tüdőrák, különösen a lokálisan előrehaladott vagy metasztatizáló daganatok kezelése nem volt sikertörténet, csak pár hónapos túlélési előnyökért küzdöttünk az újabb generációs citotoxikus szerek megjelenésével. Az utóbbi egy évtized látványos változása, majd az elmúlt pár év újabb és újabb adatai szembetűnő fejlődést hoztak. Sikertörténet bontakozott ki a célzott kezelések területén, majd kisebb lemaradással az immunonkológiai szerek, az immunellenőrzőpont-gátló terápiák (ICI) bevezetésével az addig nem jól kezelhető betegcsoport túlélési esélyei is látványosan javultak.

Kulcsszavak

nem kissejtes tüdőrák, hosszú távú túlélés, immunterápia, nivolumab

Kapcsolódó anyagok

Hosszú távú eredmények nem kissejtes tüdőrákban

Új lehetőségek a tüdőrák kezelésében

Előremutató terápiák kasztrációrezisztens áttétes prosztatarákban

A fej-nyak daganatok modern kezelése

Tapasztalatok – ESMO 2018

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A PD-1-blokádra adott várható tumorválasz előre megjósolható?

A daganatok mutációs állapota határozza meg a szokásos kezelésekre, a célzott kezelésekre és az immunkezelésekre várható választ. A mismatchrepair- hiányos daganatok speciális mutációs profillal rendelkeznek, amelyet magas mikroszatellita-instabilitás (MSI) jellemez. (A mikroszatellita a DNS ismétlődő szakasza, amelyet short tandem repeatnek [STR-nek] is szoktak nevezni.) Egy korábbi vizsgálatban már rámutattak arra, hogy a daganatszövetben lévő MSI fokozata, és az ennek következtében keletkező daganatos mutációk (különösen bizonyos speciális mutációk) mennyisége a programozott sejthalál-1 elleni (anti-PD-1) immunkezelések hatásosságával függ össze, ezért megjósolhatja az ilyen kezelések hatásosságát.

Tovább


Előrehaladott NSCLC kezelése immunellenőrzőpontgátlókkal vagy egyidejű kemoterápiával

A tüdődaganat a tumoros halálozás vezető oka. A tüdődaganatok 80-90%-a nem kissejtes típusú (NSCLC), ami az esetek többségében már áttétes formában kerül kimutatásra, ezért az ötéves túlélés csak 0% és 5% között mozog. Az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI-k) bevezetésével nőtt az NSCLC-s, melanomás, urothelialis és vesecarcinomás betegek élettartama. Az NSCLC immunkezelésének alapjai az anti-PD-1 monoklonális antitestek (nivolumab, pembrolizumab), valamint az anti-PD-L1 atezolizumab és az anti-CTLA4 ipilimumab, de egyes vizsgálatokban a durvalumab, illetve a tremelimumab is szerepel.

Tovább


A kezelés hatásosságának megítélése laphámsejtes fej-nyaki tumoros betegnél

A recidív/metasztatikus fej-nyaki tumorok kezelésében az immuncheckpoint-inhibitorok ígéretes, új lehetőséget jelentenek. Az immunterápiás szerek klinikai vizsgálatai során új kihívásokkal kellett szembenézni mind klinikai, mind radiológiai szempontból. A 2009-ben elfogadott RECIST 1.1 a korai vizsgálatok értékelésekor nem tűnt megfelelőnek a kemoterápiás készítményektől eltérő biológiai viselkedésük miatt.

Tovább


Az IMMUNONC alkalmazás bemutatása egy páciens esetén keresztül

Az immunterápia, amely az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül, rendkívül gyorsan az onkológiai terápia részévé vált. Folyamatosan kerülnek be a klinikai gyakorlatba az új fejlesztések. Az egyre nagyobb mennyiségű eredmény és tapasztalat megnyitja az utat a terápiás spektrum szélesítéséhez. Azonban a klinikai tapasztalatok és vizsgálati eredmények, valamint a finanszírozási protokollok összefésülése nem egyszerű feladat, rengeteg szempontot kell figyelembe venni az oncoteamnek egy-egy beteg személyre szabott kezelésének meghatározása során.

Tovább