hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2014;67(9-10)


Szignálfelismerőrészecske-ellenes autoantitest-pozitív myopathia


Szignálfelismerőrészecske-ellenes autoantitest-pozitív myopathia
Bodoki Levente, Vincze Melinda, Hortobágyi Tibor, Griger Zoltán, Csonka Tamás, Dankó Katalin
| |
 
Az idiopathiás gyulladásos myopathiák szisztémás, a proximális végtagizmok szimmetrikus gyengeségével jellemezhető autoimmun betegségek. Összeállításunk tárgya az idiopathiás inflammatorikus myopathiákban jelentkező myositisasszociált és myositisspecifikus autoantitestek, azok közül is az anti-SRP antitestek. Az antitesthez kapcsolt autoimmun myopathiás esetek között anti-SRP autoantitestpozitív myositiseket is igazolni tudunk. Cikkünkben leírjuk a szignálfelismerő részecske szerepét, utalunk szerkezetére és a fehérjeszintézisben betöltött funkciójára. Áttekintjük, hogyan azonosították a nekrotizáló autoimmun myopathiát, milyen különbségeket írtak le a klasszikus polymyositises esetekkel összevetve. Mint látni fogjuk, az anti-SRP titere korrelál a betegség aktivitásával. Irodalmi példákkal szolgálunk a betegség gyermekkori megjelenésére, és további ritka esetekre is. Közleményünk végén egy saját esetünket is leírjuk, ezzel is szeretnénk a figyelmet felhívni a betegség fontosságára.

Kulcsszavak

myositisspecifikus autoantitestek, szignálfelismerő részecske, nekrotizáló autoimmun myopathia

Kapcsolódó anyagok

Szignálfelismerőrészecske-ellenes autoantitest-pozitív myopathia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Retinalis idegrostréteg és látásfunkciók az mtDNS common deléciója által okozott progresszív ophthalmoplegia externa esetében

A mitochondrialis betegségek olyan multiszisztémás kórképek, amelyek gyakran eredményeznek neuroooftalmológiai tüneteket is. Azt vizsgáltuk, hogy a prog - resszív externalis ophthalmoplegia (PEO), a látórendszer érintettsége és a mitochondrialis DNS (mtDNS) gyakori mutációi között fennáll-e kapcsolat 55 évesnél fiatalabb betegek esetében.

Tovább


Nem növekszik a P-hullám-diszperzió epilepsziás betegek esetében

Az epilepsziás rohamok időnként cardialis eltérésekkel, például atrioventricularis blokkokkal, hosszú QT szindrómával stb. járnak együtt. A P-hullám diszperziója (PWD), ami a leghosszabb (Pmax) és a legrövidebb (Pmin) időtartamú P-hullám közötti különbséget jelenti, a pitvarfibrilláció előfutárának tekinthető.

Tovább


A központi idegrendszerben lejátszódó „sötét” axondegeneráció mechanizmusa

A központi idegrendszerben az átvágással vagy roncsolással előidézett axondegenerációnak két típusa van: a „sötét” (dark) és a „világos” (watery) axondegeneráció. Azt vizsgáltuk, hogy a „sötét” axondegeneráció létrejöttének mechanizmusa hasonlít-e a „sötét” idegsej - tekéhez.

Tovább


Fogatlan epilepsziás beteg kezelése implantátumrögzítésű fogpótlással

Az esetismertetés teljesen fogatlan, mentálisan retardált epilepsziás beteg implantátumrögzítésű overdenture típusú fogpótlás segítségével történő kezelését írja le. A terápia - rezisztens epilepszia miatt, mely gyakori grand mal rohamokkal és komplex parciális rohamokkal járt együtt, a beteg - a maxilla és a mandibula nagymértékű atrófiája ellenére - stabil, jó rögzítettségű, teljes kivehető lemezes fogpótlás tervezését igényelte.

Tovább


Szignálfelismerőrészecske-ellenes autoantitest-pozitív myopathia