hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2009;62(11-12)


Guillain–Barré-szindróma gyermekkorban


Guillain–Barré-szindróma gyermekkorban
Kollár Katalin, Liptai Zoltán, Rosdy Beáta, Móser Judit
| |
 
Háttér - A Guillain-Barré-szindróma 1916 óta jól ismert, bármely életkorban előforduló, ascendáló akut flaccid paralysissel járó, nem egységes neuroimmun kórkép. Nagyobb számú gyermekkorú beteganyagról Magyarországon még nem számoltak be. Beteganyag, módszer - A Heim Pál Gyermekkórház Neurológiai Osztályán és a Szent László Kórház Gyermekosztályán 2000. január 1-2008. április 30. között Guillain-Barré-szindróma miatt kezelt 38 gyermek adatait elemeztük retrospektíven. Vizsgáltuk a betegség klinikai, laboratóriumi és elektrofiziológiai jellemzőit, jelentkezésének idejét, a megelőző betegségeket, a tünetek súlyosságát, a kezelés hatékonyságát, a gyógyulás ütemét és időtartamát, az esetleges residualis tüneteket. Eredmények - Harmincöt beteg a klasszikus formát mutatta (akut gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia - AIDP), két akut motoros axonalis neuropathiás (AMAN) és egy Miller-Fisher-szindrómás beteget kezeltünk. A kezdetben nem egyértelmű tüneteket mutató esetekben a klinikum mellett az elektrofiziológiai vizsgálatoknak volt legnagyobb diagnosztikai értéke, egy betegünk diagnózisát a kontrasztanyag adásával kiegészített gerinc-MR erősítette meg. Járóképességüket elvesztett betegeink immunkezelésben - intravénás immunglobulin (IVIG) és plazmaferézis (PEX) - részesültek, amelynek mindkét formája eredményesnek bizonyult. Valamennyi betegünk gyógyult, maradványtünetek csak öt esetben észlelhetők. Következtetések - Az irodalmat áttekintve betegeink kórlefolyása, az egyes kórformák előfordulási gyakorisága a nyugat-európai és észak-amerikai közlésekben szereplőkkel nagyrészt azonos. A jelenleg elfogadott terápia a betegek nagyobb részében rövid időn belül teljes gyógyulást eredményez.

Kulcsszavak

Guillain–Barré-szindróma, Miller–Fisher-szindróma, gyermekkor

Kapcsolódó anyagok

Coronavirusok és CNS-betegségek

A zonisamid szerepe a gyermekkori fokális epilepszia gyógyszeres kezelésében

Serdülők vérnyomásértékei egy budapesti szűrőprogram alapján

A gyermekkori agydaganatok korszerű diagnosztikája és terápiája

A daganatellenes terápiák cardiovascularis mellékhatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Új nézőpontok a generalizált epilepsziák szemléletében

Munkánk célja, hogy megmutassuk, miért vált elavulttá és tarthatatlanná az „idiopathiás generalizált epilepszia” (IGE) koncepció.

Tovább


Darwin-évfordulók és az ideggyógyászat

Charles Darwin számos munkájában foglalkozott az idegrendszer felépítésével, működésével és fejlődésével. Mind „Az ember származása”, mind „Az érzelmek kifejezéséről állatban és emberben” című könyveiben ismételten visszatért az idegrendszer működésének részleteire. Az idegrendszer egyéni fejlődéséről személyes tapasztalat alapján jelent meg tanulmánya az „Egy csecsemő elméjének vázlata” címmel.

Tovább


A főszerkesztő üzenete

Lapunk a 62. évfolyamát tapossa, és a széles szakmai közösség nagy örömünkre a klinikai idegtudományi eredmények legautentikusabb hazai forrásának tartja. Ezért is tekintünk fokozott izgalommal és várakozással a következő esztendőre. Sokéves előkészítő munka után ugyanis jövőre hirdetik ki a lap nemzetközi idézettségének első számszerű értékelését (az impaktfaktort - IF1).

Tovább


Táblázatos elmegyógyászat

Az évekkel ezelőtt szerkesztett Táblázatos ideggyógyászat nem véletlenül volt könyvsiker, 12 neurológus és pszichiáter munkája. A szerző, Rajna Péter egy személyben pszichiáter és neurológus, tőle várható volt a Táblázatos elmegyógyászat megjelenése is. A szerkezet és a formai kialakítás sikeres ötlet, mert a felsorolt célok mellett a szakorvosi felkészülést is segíti.

Tovább


Guillain–Barré-szindróma gyermekkorban