hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2008;61(5-6)


Affektív és kognitív döntéshozatali funkciók major depresszióban: a prefrontális cortex, a szerotonintranszporter és a személyiség szerepe


Affektív és kognitív döntéshozatali funkciók major depresszióban: a prefrontális cortex, a szerotonintranszporter és a személyiség szerepe
Must Anita, Horváth Szatmár, Janka Zoltán
| | |
 
Major depresszív zavarban jellemző lehet a neuropszichológiai funkciók csökkenése, amely magában foglalja a kivitelező működés, valamint a döntéshozatali funkciók érintettségét is. Számos agyi terület mellett a prefrontális cortex (PFC) dorsolateralis, ventromedialis és orbitofrontális régióira is kiterjedő, azaz globális működészavara kiemelkedő szerepet játszhat a kognitív tünetek mediálásában. Kiválóan alkalmasak a funkciócsökkenés feltérképezésére a neuropszichológiai vizsgálómódszerek, többek között detektálva a depressziós betegek eltérő érzékenységét a jutalomra és a büntetésre. Emellett az affektív döntéshozatali stratégiákat érdemben befolyásolják genetikai faktorok (5-HTTLPR-polimorfizmus) és a társuló személyiségjegyek is, amelyek a döntéshozatali teljesítménynek a klinikai tüneteknél erősebb előrejelzői lehetnek.

Kulcsszavak

unipoláris major depresszió, prefrontális cortex, neuropszichológiai vizsgálómódszerek, szerotonintranszporter, személyiségjegyek

Kapcsolódó anyagok

A ventromedialis prefrontális kéreg szerepe addiktológiai kórképekben

Affektív és kognitív döntéshozatali funkciók major depresszióban: a prefrontális cortex, a szerotonintranszporter és a személyiség szerepe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Az aszimmetrikus dimetil-arginin (ADMA) mint kapocs az inzulinrezisztencia és az atherosclerosis között

Idősödő társadalmunkban egyre növekszik az atherosclerosisnak és az inzulinrezisztenciának, valamint ezek szövődményeinek a jelentősége. A két jelenséget részleteiben vizsgálva látható, hogy kockázati tényezőik egymással jelentős mértékben átfednek, a két betegség evolúciójában szerepet játszó patomechanizmusok pedig több ponton találkoznak. Az egyik ilyen jelentős csomópontot az endothelium által termelt nitrogén-monoxid (NO) képezi.

Tovább


Emlékezés Donáth Gyulára (1849-1944)

Donáth Gyula rendkívüli tehetségével és sokoldalú munkásságával különleges helyet foglal el a magyar orvostörténelemben. Tanulmányai idején először a kémia iránt érdeklődött, és negyedéves orvostanhallgató korában már fizetéses asszisztensi állást kapott az innsbrucki egyetemen, majd mint orvos, Grazban az általános fizika és kémia magántanári címét szerezte meg. Az 1877-78-as orosz-török háborúban katonaorvosként működött, s végül külföldön ideggyógyásszá képezte ki magát; 1902-től a Szent István Kórház idegosztályának főorvosává nevezték ki.

Tovább


Az epilepsziás rohamok hatása a szívfrekvenciára

A terápiarezisztens epilepsziás betegek 8-17%-át hirtelen halál miatt veszítjük el. Egyes vizsgálatokban felvetik, hogy a halál leggyakoribb oka a rohamokkal összefüggő szívritmuszavar lehet.

Tovább


Dr. Csanda Endre professzor 85 éves

Csanda Endre 1923. március 14-én, Nagyváradon született, ahol édesapja köztiszteletben álló gyógyszerész volt. Budapesten végezte orvosi tanulmányait, s 1947-ben kapta meg a diplomáját. Tehetségét, szorgalmát, célirányos törekvéseit már medikusként kifejezésre juttatta az anatómiai és a neurológiai tanszéken Szentágothai, illetve Benedek és Angyal professzorok mellett. A II. világháború után - az ostromot a neurológiai klinikán vészelte át - Horányi Béla professzor, a klinika megbízott vezetője rábízta a neuropatológiai laboratórium helyreállítását, majd vezetését.

Tovább