Bár vita alakult ki, a bizottság alkalmasnak találta a jövő évi költségvetés tervezetét az általános vitára. A Fideszes tagok igennel szavaztak, míg az MSZP, a Jobbik és az LMP nem támogatták a 2011-es büdzsé megvitatását. Nesztor Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a bizottságnak elmondta, a biztosítási alapok viszonylag szűk mezsgyén mozognak majd 2011-ben, „konszolidációs költségvetés készült”. A számokból kiderül, konstrukciós változás az ágazatban nem lesz, és újabb források bevonására sincsen mód. Az E-alapnál jövőre is 98,1 milliárd forintos deficit várható – az előirányzat 1370, míg a várható kiadások 1468 milliárdot tesznek ki – így szignifikáns változás nem várható 2010-hez képest. A főosztályvezető annak ellenére fogalmazta meg ezt az álláspontját, hogy az egészségügyre szánt keretösszeg mintegy 57 milliárd forinttal emelkedett az ideihez képest, és a 15 milliárd forintos céltartalékot is figyelembe véve 785 milliárdból gazdálkodhat jövőre a gyógyító-megelőző kassza. „Kevés időt kaptunk álláspontunk kialakítására” szögezte le Zakar László az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanácsosa, aki rövid összefoglalójában elmondta, az előirányzatot megalapozó jogszabályok közül számos törvény még tervezet szintjén sem készült el, és a szerkezeti változások előkészítése, hatáskörök átalakítása nem zárult le, nem tudható az sem, hogy az ígért átszervezés érinti-e majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP). Bár kevesebb feszültségpont van a tervezetben, neuralgikus rész lehet a gyógyszerkassza, ahol megszorításokra lehet szükség. „A tervezet ismeretében sokktalanítás, transzfúzió és infúzió helyett gyenge beöntést kap az egészségügy” – fogalmazott Garai István Levente (MSZP). A keretszámok nem tükrözik az ígért, pozitív struktúraváltást, annak iránya sem látszik. Kíváncsi lett volna, hogyan kezeli majd az állam a tervek szerint hozzá kerülő, „rosszul gazdálkodó intézmények” adósságát. Nem lát karakteres változást a szakorvosi díjak tekintetében, így az életpályamodell megvalósítása is kétséges. „Nem tudni, hogy a Matolcsy György miniszter által említett, a közszférát érintő 25-30 ezres elbocsátási hullám hány egészségügyi dolgozót érint majd” – ezt a kérdést már Gyenes Géza, a bizottság Jobbikos alelnöke feszegette. Felvetette azt is, hogy míg a kormány ígéretet tett a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatására, addig az ebbe a körbe tartozó háziorvosoknak semmiféle könnyítés nem jut, hiszen az átlagosan 50-57 éves doktorokra a családi adókedvezmény már nem vonatkozik. Egy felmérésre hivatkozva elmondta, az alapellátásban dolgozóknak csak hatvan százaléka „várja a csodát és húzza tovább a rabigát”, míg a maradék nagy része nyugdíjba, illetve külföldre készül. Felhívta a figyelmet a bérek rendezésének fontosságára is, mint elmondta, míg egy kezdő bíró 325.000 forintot visz haza havonta, addig ez egy kezdő orvos esetében csak 150.000 forint. Az ügyeletet ellátó orvos órabére 900-1000 forint egy jogi segítő 3000 forintos óránkénti díjával szemben. „Most jött el az igazság pillanata” – mondta Kovács Tibor (MSZP), aki szerint a költségvetésből leszűrhető, hogy visszaüt a jelenlegi kormánypárt korábban ellenzékben folytatott politikája, amikor „minden hatékonyságjavító lépést megakadályoztak”. Problémának tartotta, hogy az alap- és szakellátás háttérbe szorul a kórházak finanszírozásával szemben. A számok ismeretében azt mondta, a területre szánt források jövőre csökkennek, a GDP korábbi 4,57 százalékáról 4,41 százalékra. Az LMP képviselője, Szilágyi László is a „fenntartható átrendeződés” sorait kereste a költségvetés tervezetében, de nem találta meg, s hiányolta, hogy a népegészségügyi mutatók javítására sincs intézkedés a költségvetésben. „Az igazság pillanat nem most, hanem az átadás átvételkor jött el” – fogalmazott válaszában a Nefmi egészségügyért felelős helyettes államtitkára, Cserháti Péter. Akkor szembesültek olyan problémákkal, mint például, hogy 22 millió forint fiktív bevétel szerepelt a költségvetésben, 105 milliárddal csökkentették a járulékokat, s olyan nagy, megkezdett beruházásokat hagytak az új vezetésre, mint például az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója, amely mára már csak 18 milliárd forintból fejezhető be 6 milliárd helyett. Bizonytalan azoknak a járóbeteg-ellátó intézményeknek a sorsa is, amelyeket uniós forrásokból építettek meg. Az előző kormány a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programra és a Regionális Operatív Programra a források 80%-át lekötötte, a maradék 20%-ot pozitívan akarják felhasználni. Leszögezte, az életpályamodell kialakítása érdekében véget vetnek az olyan módszereknek, amelyeket az előző egészségügyi vezetés például a korbácsrendeletben fogalmazott meg. Ehelyett ösztönző-jutalmazó rendszert kívánnak kialakítani, így például a háziorvosokat jutalmaznák a szűrőprogramok sikerességéért, vagy a pacientúra átoltottsága tekintetében. „Van igény és lehetőség a motiválásra” – így a jelenleg 146 ezer forintos HBCS-t jövőre 150.000 forintban állapíthatják majd meg a kórházi ellátásban. 2011-ben több forrás jut a mentésre, új mentőautókat vásárolnak és felújítják a bázisokat. Az elbocsátásokat pedzegető kérdésekre válaszul azt mondta, éppen az elbocsátások kivédésére nem az intézmények bezárásában, hanem azok átszervezésében, funkcióváltásában gondolkodnak. Cserháti ismét hangsúlyozta, a strukturális és szerkezeti átalakítást nem akarják keresztül verni a szakmán, hanem – ahogyan eddig is – csak egyeztetések után kívánnak lépni az ágazat átalakítását illetően. ELitMed.hu, Tarcza Orsolya