VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2011;64(9-10)


Új antikonvulzív szerek és terápiás szempontok


Új antikonvulzív szerek és terápiás szempontok
Szupera Zoltán
| |
 
Az epilepszia heterogén betegségek gyűjtőfogalma. A népesség 0,5%-át érinti. Az elmúlt évtizedekben az alapkutatások jelentősen növelték és szélesítették az ismereteinket az epilepszia területén. Ennek eredményeként nagyszámú új antiepileptikum került forgalomba. Mindezek ellenére a betegek 15-20%-a gyógyszerrezisztens maradt. A legújabb antikonvulzív szereknek ezért több szempontnak kell megfelelniük: nagyobb hatékonyság, különösen a rezisztens esetekben, jobb tolerálhatóság és javuló farmakokinetikai tulajdonságok. A közelmúltban három új szert vezettek be. A retigabin karbamátszármazék, és az antikonvulzív tulajdonságát a neuronalis Kv7.2 és Kv7.3 feszültségfüggő káliumcsatornák nyitási idejének a megnyújtásával fejti ki. A lacosamid funkcionalizált aminosav, szelektív módon serkenti a feszültségfüggő nátriumcsatornák lassú inaktivációját. Az eslicarbazepin acetát a dibenzazepincsalád új tagja, és a gyors inaktivált állapotú feszültségfüggő nátriumcsatornákat blokkolja. Mindhárom szer több szempontból különbözik a jelenlegi antiepileptikumoktól, új hatásmechanizmussal rendelkeznek (retigabin, lacosamid), illetve farmakokinetikájuk eltérő (eslicarbazepin acetát). A klinikai vizsgálatok alapján hatékony és biztonságos kiegészítő szerei lehetnek a rezisztens betegek kezelésének. Azonban figyelembe kell venni új szempontokat is a kezelési algoritmus kialakítása során.

Kulcsszavak

retigabin, lacosamid, eslicarbazepin, terápia

Kapcsolódó anyagok

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az angiotenzinkonvertálóenzim-gátló/kalciumcsatornablokkoló fix gyógyszer-kombinációk egyéves perzisztenciája hypertoniában

Diabetológia a dialízisben

Tumorellenes vakcináció

Lágyrész-sarcomák korszerű gyógyszeres kezelése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Oligoepilepszia: önálló entitás vagy az epilepsziás készség benignus formája?

Noha az epilepsziák meghatározásában, szakmai protokolljában és alkalmassági véleményezési dokumentációjában többnyire szerepel az oligoepilepszia (OLE) kategóriája, a tudományos szakirodalomban gyakorlatilag nem található ezzel kapcsolatos közlemény. Vizsgálatunk célja az említett epilepszia-alcsoport megjelenésének és főbb tulajdonságainak bemutatása.

Tovább


Semmelweis e-learning nap

A lelkes amatőrök korszaka lejárt, a digitális világ nem cél, hanem a világ megismerésének eszköze, amely feszegeti az oktatás korlátait. Az e-learning kiterjeszti az egyetemi oktatás határait térben és időben is. Kapszulázott tudást nyújt, amely nem helyettesítheti a személyes kapcsolatot, de jó alapot biztosíthat ahhoz, hogy a személyes oktatás lényegre törőbb és hatékonyabb lehessen.

Tovább


Új generációs antiepileptikumok: mit kínálnak a jobb tolerancia és biztonság szempontjából?

French és munkatársai cikke kiválóan foglalja össze az újabb antiepileptikumok nyújtotta lehetőségeket az epilepszia kezelésében. Ezért az ideggyógyászok jó áttekintést kaphatnak belőle a gyógyszeres kezelésben rendelkezésre álló lehetőségekről.

Tovább


A mély agyi stimuláció szerepe az epilepszia kezelésében

A mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) egyre nagyobb teret hódít az idegrendszeri betegségek kezelésében. Indikációs területe folyamatosan bővül, egyre több a széles körben elfogadott és „törzskönyvezett” eljárás, ahol véletlen besorolásos, többcentrumos, nemzetközi vizsgálat is alátámasztotta a DBS hatékonyságát egyes betegségekben.

Tovább


Új antikonvulzív szerek és terápiás szempontok