VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2015;68(11-12)


Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény


Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény
HEROLD, Róbert; VARGA, Eszter; MIKE, Andrea; TÉNYI, Tamás; SIMON, Mária; HAJNAL, András; FEKETE, Sándor; ILLÉS, Zsolt
| |
 
Bevezetés – A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetôen meghatározza a szociális világban történô részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban. A központi idegrendszert érintô betegségek jelentôs hányada érinti azokat az agyi struktúrákat vagy transzmitterrendszereket, melyek szerepet játszanak a mentalizációs folyamatokban. Ezek alapján valószínûsíthetô, hogy egyes neurológiai betegségek mentalizációs deficittel társulnak, és ez a deficit hatással van e betegségek kimenetelére. A jelen közlemény célja a neurológiai betegségekkel kapcsolatos mentalizációs kutatások áttekintése. Módszer – Internetes adatbázis-keresés történt a témában megjelent közlemények azonosítására. Eredmény – A keresési követelményeknek 62 angol nyelvû közlemény felelt meg, melyek számos neurológiai megbetegedés esetén mentalizációs zavarról számoltak be (például epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, dementiák, traumás agysérülés). Megbeszélés – Az eredmények alapján kimondható, hogy számos neurológiai megbetegedés mentalizációs deficittel társul. Ez a deficit sokszor már a megbetegedések korai idôszakában jelen van, és prognosztikai jelentôséggel bír, ami a korai felismerés és az adekvát rehabilitációs kezelések fontosságára hívja fel a figyelmet.

Kulcsszavak

mentalizáció, tudatelmélet, neurológia, epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, dementia, agysérülés

Kapcsolódó anyagok

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

A sarcopenia és a dynapenia prevalenciája a különböző stádiumú Alzheimer-típusú dementiában szenvedő betegek körében

Speciális ellátóhelyekre van szükség

Malignus daganatos megbetegedések okozta neurológiai kórképek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A neurológiai kórképek fizioterápiás ellátásának egészségbiztosítási vonatkozásai a járóbetegszakellátásban

Tanulmányunk célja a járóbeteg-szakellátásban neurológiai kórképekkel megjelenô betegek rehabilitációs ellátásának és gondozásának elemzése a fizioterápiás területen.

Tovább


Korábban és hatékonyabban: a mély agyi stimuláció szerepe a munkaképesség megôrzésében

A közelmúltban publikált „EarlyStim” vizsgálat igazolta, hogy a Parkinson-kórban jelentkezô korai fluktuáció miatt elvégzett mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) jelentôsebb mértékben javítja az életminôséget és csökkenti a motoros tünetek súlyosságát, illetve hatékonyabban szolgálja a szociális helyzet megôrzését is, mint az optimális gyógyszeres kezelés önmagában.

Tovább


Az alvásfüggô légzészavarok és epilepszia: kapcsolódási pontok és terápiás megfontolások

Az alvásfüggô légzészavarok (obstruktív alvási apnoe szind-róma, centrális apnoe és Cheyne–Stokes-légzés) szerepe a cerebro- és cardiovascularis betegségek kialakításában jól ismert.

Tovább


Új lehetôség az agyi áttétek sugárkezelésében: együttesen alkalmazott teljeskoponya-besugárzás és integrált sztereotaxiás sugársebészeti ellátás

A központi idegrendszeri (KIR) daganatok kezelése mindig sajátos szereppel bírt, számtalan sugárterápiás technológiai újítás, mint például a precíziós betegrögzítés, a non-koplanáris mezôelrendezés, a konformalitás, az ívbesugárzás, a fokuszáltan magas dózisok kiszolgáltatása, azaz a sugársebészet, a képfúzió-besugárzás tervezésbe vonása, vagy a re-irradiáció az agydaganatok gyógyítása során került elsôk között a klinikai gyakorlatba.

Tovább