VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2015;68(11-12)


Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény


Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény
HEROLD, Róbert; VARGA, Eszter; MIKE, Andrea; TÉNYI, Tamás; SIMON, Mária; HAJNAL, András; FEKETE, Sándor; ILLÉS, Zsolt
| |
 
Bevezetés – A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetôen meghatározza a szociális világban történô részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban. A központi idegrendszert érintô betegségek jelentôs hányada érinti azokat az agyi struktúrákat vagy transzmitterrendszereket, melyek szerepet játszanak a mentalizációs folyamatokban. Ezek alapján valószínûsíthetô, hogy egyes neurológiai betegségek mentalizációs deficittel társulnak, és ez a deficit hatással van e betegségek kimenetelére. A jelen közlemény célja a neurológiai betegségekkel kapcsolatos mentalizációs kutatások áttekintése. Módszer – Internetes adatbázis-keresés történt a témában megjelent közlemények azonosítására. Eredmény – A keresési követelményeknek 62 angol nyelvû közlemény felelt meg, melyek számos neurológiai megbetegedés esetén mentalizációs zavarról számoltak be (például epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, dementiák, traumás agysérülés). Megbeszélés – Az eredmények alapján kimondható, hogy számos neurológiai megbetegedés mentalizációs deficittel társul. Ez a deficit sokszor már a megbetegedések korai idôszakában jelen van, és prognosztikai jelentôséggel bír, ami a korai felismerés és az adekvát rehabilitációs kezelések fontosságára hívja fel a figyelmet.

Kulcsszavak

mentalizáció, tudatelmélet, neurológia, epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, dementia, agysérülés

Kapcsolódó anyagok

A sclerosis multiplex néhány aktuális kérdése: a szekunder progresszív forma

Vestibularis kiváltott myogen válasz Parkinson-kórban

A 123I-FP-CIT SPECT dopamin transzporter képalkotás jelentősége a klinikai gyakorlatban

Az Expanded Disability Status Scale használata és a motoros képességek vizsgálata sclerosis multiplexes betegekben

Az alvás és az epilepszia szoros kapcsolatának újabb vizsgálatai: az epilepszia mint az alvási plaszticitásfunkció epilepsziás transzformációja

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Kötôdés mint az evészavarok kockázati tényezôje – vizsgálat reprezentatív felnôtt magyar mintán

Számos vizsgálat támasztja alá a kötôdés zavarai és az evészavarok (súlyosságának) kapcsolatát, köztük mindössze egy magyar vizsgálat. A kötôdés pontos hajlamosító aspektusai, és az összefüggések erôssége mindazonáltal tisztázatlan. Kutatásunk az utóbbiak feltárására irányult.

Tovább


Hyperglykaemiás hemiballismus: implikációk a hálózatanalízisbôl a kognitív károsodásra

A hyperglykaemia indukálta hemiballismus a mozgászavarok olyan ritka formája, melyet a hemiballismus, az MR-felvételeken a kontralaterális T1 striatalis hiperintenzitás és nonketoticus hyperglykaemia triásza jellemez.

Tovább


A posterior reverzibilis encephalopathia szindróma diagnosztikai és kezelési kihívásai

A posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (PRES) egy klinikoradiológiai entitás, melyre epileptikus események, fejfájás, módosult mentális állapot és fokális neurológiai tünetek jellemzôek.

Tovább


A neurológiai kórképek fizioterápiás ellátásának egészségbiztosítási vonatkozásai a járóbetegszakellátásban

Tanulmányunk célja a járóbeteg-szakellátásban neurológiai kórképekkel megjelenô betegek rehabilitációs ellátásának és gondozásának elemzése a fizioterápiás területen.

Tovább