VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2015;68(11-12)


Kötôdés mint az evészavarok kockázati tényezôje – vizsgálat reprezentatív felnôtt magyar mintán


Kötôdés mint az evészavarok kockázati tényezôje – vizsgálat reprezentatív felnôtt magyar mintán
SZALAI, Tamás Dömötör; CZEGLÉDI, Edit
| |
 
Háttér és célkitûzés – Számos vizsgálat támasztja alá a kötôdés zavarai és az evészavarok (súlyosságának) kapcsolatát, köztük mindössze egy magyar vizsgálat. A kötôdés pontos hajlamosító aspektusai, és az összefüggések erôssége mindazonáltal tisztázatlan. Kutatásunk az utóbbiak feltárására irányult. Módszer – Vizsgálatunkat a „Hungarostudy 2013” reprezentatív, keresztmetszeti, kérdôíves kutatás keretében végeztük (n=2000; 46,9% férfi; átlagéletkor: 46,9 év; SD=18,24 év). Mérôeszközök: szociodemográfiai és önbevallásos antropometriai adatok (testmagasság, testtömeg), a Kapcsolati Kérdôív rövidített változata, SCOFF kérdôív, a Beck Depresszió Kérdôív rövidített változata. Eredmények – Az evészavarok (anorexia vagy bulimia nervosa) kockázatának elôfordulási gyakorisága a válaszadók (n=1860) körében 3,9% (n=76) volt. A kötôdési aggodalmaskodás szignifikánsan magasabb volt az evészavar által veszélyeztetett csoportban [t(1888)=3,939; p=<0,001], és a potenciális háttérváltozók kontrollja mellett szignifikáns kapcsolatot mutatott evészavarok kockázatával (OR=1,09; p=0,040). A kötôdési függetlenség nem jelezte elôre az evészavarok kockázatát (OR=0,98; p=0,515). A fiatalabb életkor (OR=0,97; p<0,001), a magasabb depressziószint (OR=1,09; p<0,001), és a magasabb testtömegindex (OR=1,08; p<0,001) szintén az evészavar-kockázat szignifikáns keresztmetszeti prediktorainak bizonyultak. A mo-dell által megmagyarázott variancia 10,7%. Konklúzió – Az eredmények megerôsítették a nagyobb mértékû kötôdési aggodalmaskodás és az evészavarok emelkedett kockázatának kapcsolatát, amelynek terápiás relevanciája lehet. A kötôdés további aspektusainak felmérése és a többváltozós modellek alkotása elôsegítheti az összefüggések teljesebb megértését és az intervenciós pontok optimalizálását.

Kulcsszavak

szorongás, kötôdés, evészavar, kockázat

Kapcsolódó anyagok

A naponta egyszeri vs. kétszeri nem K-vitamin-antagonista orális antikoaguláns kezelés melletti, való életbeli adherencia hatásának modellezése

Elhízás és cardiovascularis kockázat. Az ESH és az EASO közös cselekvési programja

Nyolc kérdés és válasz az időskori szorongásról a háziorvosi gyakorlatban

Nagy cardiovascularis kockázatú betegek gyógyszeres kezelésének szempontjai

A legújabb (2018) európai ESH/ESC irányelvekről - III. rész. A nagy cardiovascularis kockázatú betegek gyógyszerelésének szempontjai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Hyperglykaemiás hemiballismus: implikációk a hálózatanalízisbôl a kognitív károsodásra

A hyperglykaemia indukálta hemiballismus a mozgászavarok olyan ritka formája, melyet a hemiballismus, az MR-felvételeken a kontralaterális T1 striatalis hiperintenzitás és nonketoticus hyperglykaemia triásza jellemez.

Tovább


Az alvásfüggô légzészavarok és epilepszia: kapcsolódási pontok és terápiás megfontolások

Az alvásfüggô légzészavarok (obstruktív alvási apnoe szind-róma, centrális apnoe és Cheyne–Stokes-légzés) szerepe a cerebro- és cardiovascularis betegségek kialakításában jól ismert.

Tovább


Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény

A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetôen meghatározza a szociális világban történô részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban.

Tovább


Ritka komplikáció ritka betegségben: stroke relapszusos polychondritis következtében

A polychondritis recidivans (PR) a porcszövetnek egy idônként fellángoló, progrediáló gyulladásos megbetegedése. Diagnosztikája elsôsorban klinikai jellemzôkön alapul, úgymint laboratóriumi paraméterek és biopszia. Neurológiai szövôdmények az esetek 3%-ában fordulnak elô, ugyanakkor az egyik legfôbb halálozási oka.

Tovább