VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2015;68(11-12)


Kötôdés mint az evészavarok kockázati tényezôje – vizsgálat reprezentatív felnôtt magyar mintán


Kötôdés mint az evészavarok kockázati tényezôje – vizsgálat reprezentatív felnôtt magyar mintán
SZALAI, Tamás Dömötör; CZEGLÉDI, Edit
| |
 
Háttér és célkitûzés – Számos vizsgálat támasztja alá a kötôdés zavarai és az evészavarok (súlyosságának) kapcsolatát, köztük mindössze egy magyar vizsgálat. A kötôdés pontos hajlamosító aspektusai, és az összefüggések erôssége mindazonáltal tisztázatlan. Kutatásunk az utóbbiak feltárására irányult. Módszer – Vizsgálatunkat a „Hungarostudy 2013” reprezentatív, keresztmetszeti, kérdôíves kutatás keretében végeztük (n=2000; 46,9% férfi; átlagéletkor: 46,9 év; SD=18,24 év). Mérôeszközök: szociodemográfiai és önbevallásos antropometriai adatok (testmagasság, testtömeg), a Kapcsolati Kérdôív rövidített változata, SCOFF kérdôív, a Beck Depresszió Kérdôív rövidített változata. Eredmények – Az evészavarok (anorexia vagy bulimia nervosa) kockázatának elôfordulási gyakorisága a válaszadók (n=1860) körében 3,9% (n=76) volt. A kötôdési aggodalmaskodás szignifikánsan magasabb volt az evészavar által veszélyeztetett csoportban [t(1888)=3,939; p=<0,001], és a potenciális háttérváltozók kontrollja mellett szignifikáns kapcsolatot mutatott evészavarok kockázatával (OR=1,09; p=0,040). A kötôdési függetlenség nem jelezte elôre az evészavarok kockázatát (OR=0,98; p=0,515). A fiatalabb életkor (OR=0,97; p<0,001), a magasabb depressziószint (OR=1,09; p<0,001), és a magasabb testtömegindex (OR=1,08; p<0,001) szintén az evészavar-kockázat szignifikáns keresztmetszeti prediktorainak bizonyultak. A mo-dell által megmagyarázott variancia 10,7%. Konklúzió – Az eredmények megerôsítették a nagyobb mértékû kötôdési aggodalmaskodás és az evészavarok emelkedett kockázatának kapcsolatát, amelynek terápiás relevanciája lehet. A kötôdés további aspektusainak felmérése és a többváltozós modellek alkotása elôsegítheti az összefüggések teljesebb megértését és az intervenciós pontok optimalizálását.

Kulcsszavak

szorongás, kötôdés, evészavar, kockázat

Kapcsolódó anyagok

Metaanalízisek felhasználása az emlőrákok kialakulásának, kimenetelének és terápiás hatékonyságának előrejelzésébe

Génexpressziós profilok a korai emlőrák adjuváns kezelésében

A gyermekek ellen elkövetett szexuális abúzus kockázatbecslése az amerikai jogi gyakorlatban

Az egészségkárosító kockázatok ismerete az egészségügyi szakdolgozók körében

Az elektronikus cigaretta és a dohányzást utánzó elektronikus eszközök használatával járó kockázatok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A neurológiai kórképek fizioterápiás ellátásának egészségbiztosítási vonatkozásai a járóbetegszakellátásban

Tanulmányunk célja a járóbeteg-szakellátásban neurológiai kórképekkel megjelenô betegek rehabilitációs ellátásának és gondozásának elemzése a fizioterápiás területen.

Tovább


Az alvásfüggô légzészavarok és epilepszia: kapcsolódási pontok és terápiás megfontolások

Az alvásfüggô légzészavarok (obstruktív alvási apnoe szind-róma, centrális apnoe és Cheyne–Stokes-légzés) szerepe a cerebro- és cardiovascularis betegségek kialakításában jól ismert.

Tovább


Hyperglykaemiás hemiballismus: implikációk a hálózatanalízisbôl a kognitív károsodásra

A hyperglykaemia indukálta hemiballismus a mozgászavarok olyan ritka formája, melyet a hemiballismus, az MR-felvételeken a kontralaterális T1 striatalis hiperintenzitás és nonketoticus hyperglykaemia triásza jellemez.

Tovább


Ritka komplikáció ritka betegségben: stroke relapszusos polychondritis következtében

A polychondritis recidivans (PR) a porcszövetnek egy idônként fellángoló, progrediáló gyulladásos megbetegedése. Diagnosztikája elsôsorban klinikai jellemzôkön alapul, úgymint laboratóriumi paraméterek és biopszia. Neurológiai szövôdmények az esetek 3%-ában fordulnak elô, ugyanakkor az egyik legfôbb halálozási oka.

Tovább