hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2016;69(1-2)


Kórházban kezelt akut stroke-os betegek jellemzôinek összehasonlítása két nagy közép-kelet-európai adatbázis alapján


Kórházban kezelt akut stroke-os betegek jellemzôinek összehasonlítása két nagy közép-kelet-európai adatbázis alapján
ORBÁN-KIS, Károly ; SZÔCS, Ildikó ; FEKETE, Klára ; MIHÁLKA, László ; CSIBA, László ; BERECZKI, Dániel ; SZATMÁRI, Szabolcs
| |
 
Célkitûzés – Európában a stroke a harmadik leggyakoribb halálok. A csökkenô tendencia ellenére a stroke-kal összefüggô halálozás még mindig magasabb Magyarországon és Romániában, mint az európai átlag. A jelenség oka a gyakoribb elôfordulás, a súlyosabb kórlefolyás és a kevésbé hatékony kezelés lehet. Módszerek – A vizsgálatban marosvásárhelyi (Románia) és debreceni (Magyarország) kórházi adatbázisokat használtunk a stroke-os betegek demográfiai jellemzôinek, a kockázati tényezôknek, a stroke súlyosságának és a rövid távú kezelésI eredmények összehasonlítása céljából. Eredmények – A betegek nemi megoszlása hasonló volt az európai adatokhoz, azonban a stroke kialakulása átlagosan négy évvel korábbi életkorban következett be, mint az európai átlag. A stroke miatt kórházban eltöltött idô különbözô volt a két országban, de mindkét esetben mintegy fele volt annak, mint amirôl a nyugat-európai vizsgálatok beszámolnak. A halálos kimenetel aránya mindkét adatbázisban, nemtôl függetlenül, hasonló volt az európai és egyéb országok adataihoz. Mindkét országban nagyszámú, sokszor átfedô kockázati tényezôt találtunk. A kockázati tényezôk gyakorisága (magas vérnyomás, dohányzás, hyperlipi-­ daemia) magasabb volt, mint más országokban, ami ma-gyarázhatja az ismétlôdô stroke-esetek nagy arányát. Megbeszélés – Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a két nagy adatbázis összehasonlításával találtunk néhány hasonlóságot, különösen a könnyen befolyásolható és ezért a primer prevencióban fontos kockázati tényezôk nagyszámú elôfordulásában.

Kulcsszavak

stroke, agyérbetegség, demográfiai vizsgálat, kockázati tényezôk, kimenetel

Kapcsolódó anyagok

Az egyoldali izolált és hátsó agyi arteriolaris thalamicus infarktusok kockázati tényezőinek, topográfiai elhelyezkedésének és stroke- mechanizmusainak vizsgálata

A nem billentyű eredetű pitvarfibrilláció következtében kialakuló agyvérzés súlyosságának előrejelzése

A naponta egyszeri vs. kétszeri nem K-vitamin-antagonista orális antikoaguláns kezelés melletti, való életbeli adherencia hatásának modellezése

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Hosszmetszeti sajátságok laesiós és nem laesiós eses- (elektromos status epilepticus lassú hullámú alvásban) betegeknél

Hosszmetszeti sajátságok vizsgálata laesiós és nem laesiós ESES- (elektromos status epilepticus lassú hullámú alvásban) betegeknél. Betegek és módszer – A Bethesda Gyermekkórház Epilepszia Centrum 2000–2012 között kezelt betegei közül retrospektív vizsgálatot végeztünk...

Tovább


Ritka idegrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek támogatása. Árva gyógyszerek ritka neurológiai kórképekben

A ritka kórképek 60-70%-ánál idegrendszeri érintettséggel kell számolni. A közlemény célja a magyar társadalombiztosítás keretében finanszírozott, ritka neurológiai betegségek kezelésére szolgáló – árva – gyógyszerek finanszírozási formáinak és költségvonzatának bemutatása 2012-ben.

Tovább


Agyi képalkotás mint vizuális alapú kognitív modell

Magyar nyelven elôször mutatjuk be a képi reprezentációs modellrôl folytatott sokéves kutatási sorozatunk eredményeit, egyszerûsített formában és több új gondolattal. Célunk, hogy minél szélesebb tudományos kör számára elérhetôvé tegyük ezt az új modellt, és ennek vélhetô jövôbeli fontosságát.

Tovább


Facialis vírusinokuláció fertôzi a vestibularis és cochlearis agyidegmagokat

Számos adat áll rendelkezésre a Bell-féle facialis paresis, a vestibularis neuritis és a hirtelen hallászavar vírusos eredetérôl, ugyanakkor patofiziológiai mechanizmusuk kevésbé ismert. A jelen kísérletünkben patkányon vizsgáljuk annak a lehetôségét, hogy perifériás vírusfertôzés okozhatja-e alsó agytörzsi idegek fertôzöttségét.

Tovább