hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2016;69(1-2)


Kórházban kezelt akut stroke-os betegek jellemzôinek összehasonlítása két nagy közép-kelet-európai adatbázis alapján


Kórházban kezelt akut stroke-os betegek jellemzôinek összehasonlítása két nagy közép-kelet-európai adatbázis alapján
ORBÁN-KIS, Károly ; SZÔCS, Ildikó ; FEKETE, Klára ; MIHÁLKA, László ; CSIBA, László ; BERECZKI, Dániel ; SZATMÁRI, Szabolcs
| |
 
Célkitûzés – Európában a stroke a harmadik leggyakoribb halálok. A csökkenô tendencia ellenére a stroke-kal összefüggô halálozás még mindig magasabb Magyarországon és Romániában, mint az európai átlag. A jelenség oka a gyakoribb elôfordulás, a súlyosabb kórlefolyás és a kevésbé hatékony kezelés lehet. Módszerek – A vizsgálatban marosvásárhelyi (Románia) és debreceni (Magyarország) kórházi adatbázisokat használtunk a stroke-os betegek demográfiai jellemzôinek, a kockázati tényezôknek, a stroke súlyosságának és a rövid távú kezelésI eredmények összehasonlítása céljából. Eredmények – A betegek nemi megoszlása hasonló volt az európai adatokhoz, azonban a stroke kialakulása átlagosan négy évvel korábbi életkorban következett be, mint az európai átlag. A stroke miatt kórházban eltöltött idô különbözô volt a két országban, de mindkét esetben mintegy fele volt annak, mint amirôl a nyugat-európai vizsgálatok beszámolnak. A halálos kimenetel aránya mindkét adatbázisban, nemtôl függetlenül, hasonló volt az európai és egyéb országok adataihoz. Mindkét országban nagyszámú, sokszor átfedô kockázati tényezôt találtunk. A kockázati tényezôk gyakorisága (magas vérnyomás, dohányzás, hyperlipi-­ daemia) magasabb volt, mint más országokban, ami ma-gyarázhatja az ismétlôdô stroke-esetek nagy arányát. Megbeszélés – Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a két nagy adatbázis összehasonlításával találtunk néhány hasonlóságot, különösen a könnyen befolyásolható és ezért a primer prevencióban fontos kockázati tényezôk nagyszámú elôfordulásában.

Kulcsszavak

stroke, agyérbetegség, demográfiai vizsgálat, kockázati tényezôk, kimenetel

Kapcsolódó anyagok

Az egyoldali izolált és hátsó agyi arteriolaris thalamicus infarktusok kockázati tényezőinek, topográfiai elhelyezkedésének és stroke- mechanizmusainak vizsgálata

A nem billentyű eredetű pitvarfibrilláció következtében kialakuló agyvérzés súlyosságának előrejelzése

A naponta egyszeri vs. kétszeri nem K-vitamin-antagonista orális antikoaguláns kezelés melletti, való életbeli adherencia hatásának modellezése

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Ritka idegrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek támogatása. Árva gyógyszerek ritka neurológiai kórképekben

A ritka kórképek 60-70%-ánál idegrendszeri érintettséggel kell számolni. A közlemény célja a magyar társadalombiztosítás keretében finanszírozott, ritka neurológiai betegségek kezelésére szolgáló – árva – gyógyszerek finanszírozási formáinak és költségvonzatának bemutatása 2012-ben.

Tovább


A fokális epilepsziás rohamok terjedése és szemiológiája. insulához kapcsolódó betegtanulmányok. elméleti meggondolások

Az epileptológiában a diagnosztikai eljárások fejlôdése új kihívások elé állítja a rohamszemiológiával foglalkozó szakembereket. A rohamok elemzése során központi kérdés azok intracerebralis terjedése. Az epilep-sziás rohamterjedés kulcskérdése a fiziológiás és patológiás agyi hálózatok megismerése...

Tovább


Megválaszolatlan kérdések a depressziós betegek transcranialis mágneses stimulációs kezelésében

A WHO felmérése szerint a depresszió gyakori pszichés zavar, mely 350 millió embert érint minden korosztályban világszerte. A transcranialis mágneses stimuláció olyan mi-nimálisan invazív technika, amely lehetôvé teszi a vizsgáló számára, hogy kérgi funkciókat stimuláljon egészséges önkénteseken és pszichiátriai, valamint neurológiai zavarokban szenvedô betegek esetében.

Tovább


Eseményfüggô potenciáleltérések és klinikai tünetek összefüggései szkizofréniában

A szkizofrénia etiológiájának és patomechanizmusának kutatása jelentôs terület az idegtudományokban és ebben az eseményfüggô potenciálokat magukba foglaló kísérletes megközelítések egyre nagyobb teret kaptak az utóbbi évtizedekben. A hangingerek feldolgozásában már a korai fázisokban is zavarok mutathatóak ki szkizofréniában, melyek feltehetôen szerepet játszanak az auditoros hallucinációk kialakulásában is.

Tovább