hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2015;68(11-12)


Korábban és hatékonyabban: a mély agyi stimuláció szerepe a munkaképesség megôrzésében


Korábban és hatékonyabban: a mély agyi stimuláció szerepe a munkaképesség megôrzésében
DELI, Gabriella; BALÁS, István; KOMOLY, Sámuel; DÓCZI, Tamás; JANSZKY, József; ASCHERMANN, Zsuzsanna; NAGY, Ferenc; BOSNYÁK, Edit; KOVÁCS, Norbert
| |
 
Bevezetés – A közelmúltban publikált „EarlyStim” vizsgálat igazolta, hogy a Parkinson-kórban jelentkezô korai fluktuáció miatt elvégzett mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) jelentôsebb mértékben javítja az életminôséget és csökkenti a motoros tünetek súlyosságát, illetve hatékonyabban szolgálja a szociális helyzet megôrzését is, mint az optimális gyógyszeres kezelés önmagában. Betegeink anyagának retrospektív analízisével arra kerestük a választ, hogy a megfelelô idôben elvégzett DBS-kezelés hozzájárult-e a munkaképesség megôrzéséhez. Módszertan – A vizsgálat során 39 olyan, 60 év alatti Parkinson-kóros beteg anyagát dolgoztuk fel, akik a Pécsi Tudományegyetemen subthalamicus DBS-kezelésben részesültek, és akiknél legalább kétéves nyomon követés állt rendelkezésünkre. A betegeket két csoportba soroltuk – az aktív munkát végzôk csoportjába (Munka+ csoport, n=15) és az aktív munkát nem végzôk csoportjába (Munka– csoport, n=24). A motoros tünetek súlyosságát (UPDRS), az életminôséget (EQ-5D) és az aktív munkavégzés tényét hasonlítottuk össze a mûtétet követô 1. és 2. évben. Eredmények – A DBS-kezelés hatására mind a két csoportban közel 50%-os tüneti javulást értünk el, azonban az aktív munkát végzô betegek csoportjában az életminôség szignifikáns mértékben kedvezôbbnek bizonyult. Azon betegek döntô része, akik a mûtét elvégzésekor aktív munkát végeztek, a kétéves követési periódust követôen is aktívan dolgoztak (12/15, 80%). Azonban a munkaképességüket már elvesztett betegek közül csak kevesen (1/24, 4,2%) tértek vissza az aktív munka világába (p<0,01, McNemar-teszt). Következtetés – Annak ellenére, hogy retrospektív vizsgálatunk alapján csak korlátozott mértékû következtetéseket vonhatunk le, eredményeink az EarlyStim vizsgálat konklú-ziójával összhangban arra utalnak, hogy a megfelelô idôben elvégzett mély agyi stimulációs kezelés hozzájárulhat a betegeink munkaképességének megôrzéséhez.

Kulcsszavak

Parkinson-kór, mély agyi stimuláció, életminôség, munkaképesség

Kapcsolódó anyagok

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Előrehaladott Parkinson-kór kezelési lehetőségei: az optimális terápia kiválasztásának szempontjai

A subthalamicus mag célkoordinátáinak összehasonlítása 1 és 3 Tesla MR-vizsgálattal mély agyi stimulációs műtétek tervezése során

A Parkinson-kór stádiumbeosztása és az előrehaladott stádium kezelésének néhány aktuális problémája

Korai stádiumú Parkinson-kóros betegek gondozóinak életminősége és a rájuk nehezedő teher

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény

A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetôen meghatározza a szociális világban történô részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban.

Tovább


Ritka komplikáció ritka betegségben: stroke relapszusos polychondritis következtében

A polychondritis recidivans (PR) a porcszövetnek egy idônként fellángoló, progrediáló gyulladásos megbetegedése. Diagnosztikája elsôsorban klinikai jellemzôkön alapul, úgymint laboratóriumi paraméterek és biopszia. Neurológiai szövôdmények az esetek 3%-ában fordulnak elô, ugyanakkor az egyik legfôbb halálozási oka.

Tovább


Az alvásfüggô légzészavarok és epilepszia: kapcsolódási pontok és terápiás megfontolások

Az alvásfüggô légzészavarok (obstruktív alvási apnoe szind-róma, centrális apnoe és Cheyne–Stokes-légzés) szerepe a cerebro- és cardiovascularis betegségek kialakításában jól ismert.

Tovább


A neurológiai kórképek fizioterápiás ellátásának egészségbiztosítási vonatkozásai a járóbetegszakellátásban

Tanulmányunk célja a járóbeteg-szakellátásban neurológiai kórképekkel megjelenô betegek rehabilitációs ellátásának és gondozásának elemzése a fizioterápiás területen.

Tovább