hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2016;69(1-2)


Hosszmetszeti sajátságok laesiós és nem laesiós eses- (elektromos status epilepticus lassú hullámú alvásban) betegeknél


Hosszmetszeti sajátságok laesiós és nem laesiós eses- (elektromos status epilepticus lassú hullámú alvásban) betegeknél
HEGYI, Márta ; SIEGLER, Zsuzsa ; FOGARASI, András ; BARSI, Péter ; HALÁSZ, Péter
| |
 
Cél – Hosszmetszeti sajátságok vizsgálata laesiós és nem laesiós ESES- (elektromos status epilepticus lassú hullámú alvásban) betegeknél. Betegek és módszer – A Bethesda Gyermekkórház Epilepszia Centrum 2000–2012 között kezelt betegei közül retrospektív vizsgálatot végeztünk azon 33 gyermeknél (átlagéletkor: 11,1±4,2 év), akik teljesítették az elektromos status epilepticus lassú hullámú alvásban (ESES) kritériumait és részletes követési adatokkal rendelkeztek (átlagos követési idô: 7,5 év). Átlagosan 14 kontrollvizsgálat történt betegenként, 492 EEG-vizsgálatot végeztünk, ebbôl 171 történt alvásban (átlag öt/beteg). Alvásmegvonás utáni mi-nimum egyórás tartamú alvást vizsgáltunk. Az ESES kritériuma a NREM-alvás legalább 75%-át kitöltô kétoldali interictalis kisülések jelenléte volt. Nyolcvankét ESES-regisztrátumot elemeztünk. A betegeket két csoportra osztottuk: 15 nem laesiós és 18 laesiós (11 dysgeneticus és hét perinata-lis, asphyxiás vagy vascularis eredetû) volt. Eredmények – Az EEG-kisülések potenciálmezeje 29 betegnél féltekei gócot mutatott. A bipoláris potenciálmezôk tengelyei a Sylvius-árokra merôlegesen helyezkedtek el (elülsô, középsô és hátsó változatban), függetlenül a laesiós vagy nem laesiós eredettôl. Csak három betegnél (két laesiós és egy nem laesiós) észleltünk bilaterális szinkron tüskehullámmintát, bilateralis frontocentrális bipoláris axisú potenciálmezôvel. Az egyes tüskekisülések az ESES mintában az interictalis kisülésekhez nagyon hasonlóak voltak, csak potenciálmezejük kiterjedtségében, gyakoriságukban, amplitúdójukban, sorozatképzô készségükben, ellenoldali terjedésük fokában és szinkronitásukban tértek el azoktól. A rohamok és a status epilepticus gyakorisága, valamint a rohamok típusának változékonysága is nagyobb volt a laesiós csoportban. Míg a laesiós csoportra súlyos kognitív károsodás volt jellemzô, addig a nem laesiós csoportba tartozó betegeknél csak enyhe vagy részleges funkciózavart észleltünk. Következtetések – Észleléseink alapján tárgyaljuk az ESES-jelenségben feltehetôen részt vevô neuronalis kapcsolási körök szerepét a minta kialakításában.

Kulcsszavak

elektromos status epilepticus lassú hullámú alvásban, EEG-kisülések mintázata, kognitív károsodás, strukturális agyi laesio, korfüggôség

Kapcsolódó anyagok

Hosszmetszeti sajátságok laesiós és nem laesiós eses- (elektromos status epilepticus lassú hullámú alvásban) betegeknél

HIV-fertőzött személyek neurokognitív eltérései - hazai prevalenciavizsgálat előzetes eredményei

Szubjektív memóriapanaszok mint a kognitív funkciózavar előrejelzői

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Megválaszolatlan kérdések a depressziós betegek transcranialis mágneses stimulációs kezelésében

A WHO felmérése szerint a depresszió gyakori pszichés zavar, mely 350 millió embert érint minden korosztályban világszerte. A transcranialis mágneses stimuláció olyan mi-nimálisan invazív technika, amely lehetôvé teszi a vizsgáló számára, hogy kérgi funkciókat stimuláljon egészséges önkénteseken és pszichiátriai, valamint neurológiai zavarokban szenvedô betegek esetében.

Tovább


Facialis vírusinokuláció fertôzi a vestibularis és cochlearis agyidegmagokat

Számos adat áll rendelkezésre a Bell-féle facialis paresis, a vestibularis neuritis és a hirtelen hallászavar vírusos eredetérôl, ugyanakkor patofiziológiai mechanizmusuk kevésbé ismert. A jelen kísérletünkben patkányon vizsgáljuk annak a lehetôségét, hogy perifériás vírusfertôzés okozhatja-e alsó agytörzsi idegek fertôzöttségét.

Tovább


Cheyne–stokes-légzés egy vascularis encephalopathiában szenvedô fiatal felnôtt betegben – szükséges-e a kezelés?

A Cheyne–Stokes-légzés az alvásvizsgálatok során ritkán elôforduló légzészavar, ami visszatérô központi alvási apnoéval és „crescendo-decrescendo” jellegû légzési térfogattal jellemezhetô. Leggyakrabban súlyos szívelégtelenségben szenvedô és stroke-os betegekben fordul elô.

Tovább


Agyi képalkotás mint vizuális alapú kognitív modell

Magyar nyelven elôször mutatjuk be a képi reprezentációs modellrôl folytatott sokéves kutatási sorozatunk eredményeit, egyszerûsített formában és több új gondolattal. Célunk, hogy minél szélesebb tudományos kör számára elérhetôvé tegyük ezt az új modellt, és ennek vélhetô jövôbeli fontosságát.

Tovább