Tizennyolc ország 182 önkéntesétől vett vizeletminták 44 százalékában volt értékelhető módon kimutatható a gfüfozát.[1] ,[2] Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettek, városokban él, és egyikük sem használt glüfozátot vagy érintkezett glüfozáttartalmú gyomirtókkal vagy más termékekkel. Ez az első vizsgálat, ahol széles körben, Európa-szerte vizsgálták ennek a hatóanyagnak az előfordulását az emberi szervezetben.

A glüfozát világszerte az egyik legszélesebb körben alkalmazott gyomirtó, gazdálkodók és önkormányzatok használják. Ezen felül nagy mennyiségben használják géntechnológiai úton módosított növényekre, például szójára, amit takarmányozási céllal importálnak Európába. Legnagyobb mennyiségben a Monsanto forgalmazza a glüfozátot. Élelmiszerekben vagy ivóvízben való előfordulásának kimutatása komplex és nehezen megoldható laboratóriumi feladat.

A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy az európai lakosságban a feltételezettnél nagyobb a glüfozátexpozíció. Az MTVSZ szerint ijesztő és az elővigyázatosság elvét sértő, hogy az európai városokban élő emberek vizeletében ilyen mértékben jelen van ez az exogén gyomirtó.



Az MTVSZ meglátása szerint aggasztó, hogy a Monsanto és más multinacionális cégek kérelmet nyújtottak be olyan géntechnológiai úton módosított növények termesztésének engedélyezésére, amely elkerülhetetlenül ennek a gyomirtónak még nagyobb mértékű használatához vezetne.

Európában a glüfozátot széles körben használják a gazdák azért, hogy vetés előtt vagy a vetőmagok kicsírázása előtt megszabaduljanak a gyomoktól. Betakarítás előtt a repcét, kukoricát, illetve napraforgót is permetezik ezekkel a készítményekkel, hogy a táblán szárítsák (deszikálják) a betakarított terményt.

A glüfozát a legelterjedtebb gyomirtó a brit szántóföldeken,[3] Németországban a mezőgazdasági területek 39%-án használják,[4] de Magyarországon is elterjedt. Felhasználásának mértéke Európa-szerte nő. Jelenleg tizennégy glüfozáttűrő, géntechnológiai úton módosított fajtacsoport vár termesztési engedélyre az Európai Unióban. Egyes becslések szerint, ha zöld utat kapnának, akkor a glüfozátfelhasználás mértéke többszörösére növekedne.[5]

A glüfozát környezet-egészségügyi hatásait illetően számtalan aggály merült fel az utóbbi években. Teratogéngyanús vegyületnek tartják kétéltűek és madarak esetében. A gyomirtó mutagenitási és karcinogenitási viták kereszttüzében áll.[6,7,8]

Hormonmoduláns, amennyiben a készítmény formázására faggyúamin-származékokat (POAE) használnak. Egyes gyomfajokból hosszabb használat után glüfozáttűrő populációk szelektálódnak ki. Ma 21 ilyen fajt tartunk nyilván, közöttük találjuk a parlagfüvet és a fenyércirkot is...

Az MTVSZ által lefolytatott laboratóriumi tesztekből[2] kiderült, hogy Magyarországon tíz embertől vett vizelet mintából háromban volt értékelhető mértékben jjelen a glüfozát.


Forrás: MTVSZ

Hivatkozások:

[1] Szabadalom szerinti elnevezése: glyphosate.

[2] A mintákat a németországi Medizinisches Labor Bremen munkatársa, Hoppe, H.-W. elemezte A vizsgálatokról készült részletes elemzés elérhető itt: Determination of Glyphosate residues in human urine samples from 18 European countries
https://www.foeeurope.org/sites/default/files/glyphosate_studyresults_june12.pdf

[3] Garthwaite, D.G. et al. (2010) Pesticide Usage Survey Report 235:
Arable Crops In The United Kingdom 2010 Food & Environment Research
Agency, DEFRA, UK. Table 5

[4] Steinmann, H.H. et al. (2012) Crop Protection, 42: 164-169.

[5] Benbrook, C.M. (2012) Glyphosate tolerant crops in the EU: a forecast
of impacts on herbicide use. Greenpeace International.

[6] Darvas B. és mtsai (2011) Növényvédelem, 47: 387-401. –
https://bdarvas.hu/download/pdf/DBglyph2.pdf; Székács, A. and Darvas, B. (2012) Forty years with glyphosate. InTech – https://www.intechopen.com/books/herbicides-properties-synthesis-and-control-of-weeds/forty-years-with-glyphosate

[7] Thongprakaisang S, Thiantanawat A, Rangkadilok N, Suriyo T, Satayavivad J. : Glyphosate induces human breast cancer cells growth via estrogen receptors. Food Chem Toxicol. 2013 Jun 8. doi:pii: S0278-6915(13)00363-3. 10.1016/j.fct.2013.05.057. [Epub ahead of print]

[9] Chorfa A, Bétemps D, Morignat E, Lazizzera C, Hogeveen K, Andrieu T, Baron T. Specific Pesticide-Dependent Increases in α-Synuclein Levels in Human Neuroblastoma (SH-SY5Y) and Melanoma (SK-MEL-2) Cell Lines. Toxicol Sci. 2013 Jun;133(2):289-97. doi: 10.1093/toxsci/kft076. Epub 2013 Mar 27.