VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2018;71(05-06)


Epilepsziás betegek életminőség-vizsgálata a megküzdési stratégiákkal és a betegségészleléssel összefüggésben


Epilepsziás betegek életminőség-vizsgálata a megküzdési stratégiákkal és a betegségészleléssel összefüggésben
Kováts Daniella, Császár-Nagy Noémi, Juhos Vera, Sallay Viola, Békés Judit, Fabó Dániel, Kelemen Anna, Kurimay Tamás
| |
 
Célkitűzés - Az epilepsziás betegek pszichoszociális állapotát és életminőségét jelentősen meghatározza a rohamok neuropszichológiai következményei mellett a betegséghez társuló komorbid zavarok megléte, így a depresszió, a szorongás és a betegség szubjektív megélése (Whitehead et al. 2015; Goldstein et al. 2005). Epilepsziások körében vizsgáltuk, hogy az életminőséget, a társuló depressziót és szorongás állapotát a rohamok neuropszichológiai megléte mellett hogyan befolyásolja a szubjektív betegségészlelés, valamint a megküzdési stratégiák. Módszerek - A betegeket önkitöltős kérdőívek segítségével vizsgáltuk, melyekkel a szociodemográfiai változók és betegségváltozók mellett rákérdeztünk pszichoszociális állapotukra (HADS, Beck-féle Depresszió Skála), az életminőségre (Qolie-31), a megküzdési stratégiákra (FKV-LIS), valamint a betegség szubjektív észlelésére (IPQ-R). A vizsgálat alanyai, összesen 170 fő, 18-70 év közötti epilepsziás beteg adatfelvételére került sor. A vizsgálati személyek egy országos intézet, egy regionális kórház, valamint két budapesti magánrendelő felnőtt ambuláns, bejáró betegei közül kerültek ki. Eredmények - A többváltozós lineáris regresszióanalízis alapján a Beck-féle depresszió (b koefficiens = -0,351, t=-4,703, p<0,001**), a Depressziós megküzdési stratégia (FKV Dep) (b koefficiens = -0,235, t=-3,123, p=0,002**), az Egészségi állapot szubjektív megítélése (b koefficiens = 0,232, t=3,643, p<0,001**), a vizsgálati személy neme (nő) (b koefficiens = -0,162, t=-3,008, p=0,003**), az IPQ következmények (b koefficiens = -0,161, t=-2,572, p=0,012*), az Aktív megküzdési stratégia (FKV Akt) (b koefficiens = 0,146, t=2,572, p=0,012*), a Rohamtípus milyensége (b koefficiens = -0,138, t=-2,527, p=0,013*), valamint az Alvásminőség (b koefficiens = -0,125, t=-1,995, p=0,049) az életminőség-összpontszám varianciájának 75,6%-át magyarázza (model3: F=33,333, p<0,001**, adjusted R2=0,733). Következtetések - Epilepsziás betegek körében a szubjektív betegségészlelés (IPQ-R) faktorai közül legjelentősebb szerepe a betegség testi, lelki és szociális következményeinek van. A rohamok kiszámíthatatlansága mellett a negatív érzelmi reprezentációnak is meghatározó a befolyása. Az érzelmi reprezentációnak, a ciklikusságnak és a betegségkoherenciának nagy szerepe van a betegséghez társuló negatív érzelmekkel való megbirkózásban.

Kulcsszavak

epilepszia, életminőség, megküzdési stratégiák, betegségészlelés

Kapcsolódó anyagok

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

Kérgi területek közti kapcsoltság és másodlagos generalizációra való hajlam

A palliatív jellegű neurálterápia hatása idült fájdalmak csökkentésében

Előrehaladott Parkinson-kór kezelési lehetőségei: az optimális terápia kiválasztásának szempontjai

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Mi a pregabalin valódi hatása diabeteses neuropathiás fájdalom esetén? (Kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom?)

A krónikus betegségben, így például diabeteses neuropathiás fájdalomban szenvedők esetén gyakori a depresszió és a szorongás. A fájdalom erősebbnek tűnik azoknál a betegeknél, akiknél a fájdalomhoz depresszív tünetek csatlakoznak.

Tovább


A foramen ovale apertum és a cryptogen stroke kapcsolata. Retrospektív kórházi vizsgálat

Az ischaemiás stroke-ok 23-25%-a a szokásos vizsgálatokkal ismeretlen kóreredetű, azaz cryptogen marad. Azonban ezek 25%-a a nemzetközi adatok alapján patogén foramen ovale apertumhoz (PFO) köthető.

Tovább


A levetiracetam és a lacosamid kiegészítő kezelés hatékonyságának retrospektív összehasonlítása parciális epilepszia kezelésében

A vizsgálat célja a lacosamid (LCS) és a levetiracetam (LEV) kiegészítő kezelés hatékonyságának retrospektív összehasonlítása parciális kezdetű epilepsziában szenvedő betegek esetén.

Tovább


A stroke valóban hétfő reggeli betegség?

Az akut ischaemiás stroke terápiás időablaka rövid. A szöveti rekombináns plazminogénaktivátorral (rt-PA) történő thrombolysisről születő döntés a betegek szigorú szabályok szerinti kiválasztásán alapul.

Tovább