Hírvilág

Egyetlen embert sem veszíthet el a gyógyítás

2015. JANUÁR 30.

Szöveg nagyítása:

-
+

Február végéig be is fejeződnek azok az egyeztetések, amelyeken eldől, hogy az áprilistól felálló új struktúrában melyik intézmény milyen szerepre számíthat az ország 19 megyéjében, valamint a fővárosban. Az eLitMed.hu-n is beszámoltunk arról, hogy a struktúra átszervezését miként képzeli el Zombor Gábor államtitkár annak érdekében, hogy sehol ne legyenek párhuzamos, vagy kihasználatlan szolgáltatások. Mint megírtuk, megyénként egy vezető kórházat jelölnek ki, amelynek telephelye, alintézménye lesz valamennyi, a megyehatáron belül működő intézmény. Eltérés csak a fővárosban várható, ahol úgy tűnik több – mint az államtitkár korábban jelezte akár öt – vezető szolgáltató lesz. Az integrációval kapcsolatos egyeztetések első köre, amelyeken a GYEMSZI, az OEP, a megyei NSZSZ és az érintett kórházak és egyetemi klinikák vezetői vettek részt – a múlt héten kezdődött, és ma le is zárult. A felvázolt új struktúra – amelyről később Zombor Gábor a közrádióban úgy nyilatkozott, hogy „még semmilyen konkrét javaslat nincs arra vonatkozóan, hogy a struktúra hogyan változzon” – nem is annyira új, hiszen erősen hajaz a 2007-ben kialakított, súlyponti kórházakra épülő rendszerre. Akkor a jelenlegi kormánypárt szakpolitikusai úgy reagáltak az intézkedésekre, hogy „a kórházak bezárása miatt kevés lesz a lakóhelyhez közeli ellátó intézmény”. Ez a mostani átalakításnál is elképzelhető, hiszen az államtitkár sem titkolta, hogy egyes gyógyító osztályok bezárhatnak, másokat pedig összevonnak. Óhatatlan, hogy mindez létszámleépítéssel járjon, de olyan mértékű elbocsátásokat, amelyről a Népszabadság írt – nyolc- tízezer főt, közöttük orvosokat és szakdolgozókat küldenének el –, minden ágazati szereplő elképzelhetetlennek tart. Még nem tudni mi lesz pontosan Elképzelhetetlennek tartja, hogy akár egyetlen embertől is megváljanak a gyógyításban, hiszen már így is óriási túlterheléssel kell dolgozniuk az orvosoknak – szögezte le lapunknak dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, aki badarságnak gondolja a nagyarányú létszámleépítésről szóló hírt. Hozzátette, ilyen tervezettel, javaslattal a MOK nem találkozott, így érdemben nem is kíván reagálni rá, ahogyan a struktúrát érintő tervekre sem, hiszen csak most indultak el az egyeztetések. A MOK Somogy megyei vezetője viszont a megyei lapban azt kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy az orvosi kamarának véleményezési joga van, hivatalosan semmiféle információt nem kapott a tervezetről, és bár szükségesnek tartja az egészségügy átalakítását, azt nem „tűzoltómunka jelleggel” kellene végrehajtani. Kizártnak tartja, hogy annyi szakdolgozót küldjenek el ismét az egészségügyből, amennyit a 2007-es reform idején, amikor 3500 kollégájuk veszítette el a munkahelyét – fogalmazott az eLitMed.hu megkeresésére dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Bár azt is hozzátette, ha osztályokat megszüntetnek, összevonnak, másik intézménybe telepítenek, akkor óhatatlan, hogy szakdolgozók feladat nélkül maradjanak. Ha ajánlanak is nekik munkát egy távolabbi intézményben, azt viszont csak kevesen tudnák vállalni, hogy naponta 30-40 kilométert ingázzanak. A számokra nem kívánt reflektálni Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke sem, mint mondta, meg kell várni a megyei egyeztetések végét, hiszen az itt születő megállapodások nyomán derül ki, milyen lesz valójában az új intézményi struktúra. Annyit azonban megjegyzett, ha a kórházak gazdasági, műszaki személyzetének leépítésétől remélnének megtakarítást, az mindössze 20 milliárd forintot jelenthetne az ágazat számára, tekintettel arra, hogy ezek a dolgozók az elmúlt évek béremeléseiből rendre kimaradtak, így túlnyomó részük csupán minimálbérhez közeli, vagy annak megfelelő fizetést kap. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-01-30

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.