Béremelés kell, de nem lesz
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Bármit teszünk, késő, de nem lehet a nehéz helyzetre hivatkozni – vetette fel az egészségügyi bizottság szerdai ülésén Gyenes Géza (Jobbik) alelnök, aki szerint azonnali megoldást kell találni arra, hogy itthon tartsák az orvosokat, s vonzóvá tegyék a pályát. Ennek útja a bérek emelése, ezért egyéni képviselői indítványt nyújtott be független képviselőtársával, Pősze Lajossal együtt az azonnali fizetésemelésre. Míg korábbi javaslatukban még 100 milliárd forintot pumpáltak volna a rendszerbe erre a célra, amely az orvosoknak egységesen százezer, a szakdolgozóknak 40-60 ezer forint havi pluszt jelentett volna, addig mostani javaslatukban már összeg sem szerepel. Az egészségügyi bizottság tárgysorozatba vette a javaslatot, mert mint többen elmondták, az ágazatban dolgozók helyzete megér annyit, hogy beszéljenek róla a Parlamentben. A bizottság ülésére érkező Szócska Miklós a bérrendezéssel foglalkozó napirendnél nem volt jelen, hiszen országjáró körútjának tapasztalatairól készült beszámolni a grémiumnak. Ennek ellenére a bizottsági tagok visszautaltak az ülés előző témájára, s az egészségügyért felelős államtitkár megismételte, jelen helyzetben nincsen mód a fizetések emelésére, arra csak a struktúraátalakításból, intézmények összevonásából remélt megtakarítást lehet majd fordítani. A bizottság tagjai szerint aggasztó az ágazatban az utánpótlás helyzete, a fiatalok számára nem vonzó a pálya, perspektívátlan a helyzet a mostani dolgozók számára is, ám míg egyes képviselők szerint egységes emeléssel kell orvosolni a helyzetet, addig mások azt mondták, differenciáltan kell ezt megtenni. A bizottság alig egy hónapja kinevezett új, fideszes alelnöke, Jánosiné Dr. Bene Ildikó azt hangsúlyozta, hogy az ágazat helyzetének egyik sarkalatos pontja valóban a dolgozók egzisztenciális helyzetének javítása, ám a másik a működés ellehetetlenülésének megakadályozása. Kovács Tibor (MSZP) vele szemben azt mondta, a kormány vagy nem tud, vagy nem akar erről a kérdésről beszélni, mert lehet ugyan komplex terveken gondolkodni, de akkor nem lesz egyhamar megoldás, pedig itt azonnal lépni kell. Szerinte egyébként a mostani vezetés annak a „levét issza”, hogy a szociális népszavazással megakadályozták a vizitdíjak beszedését. Ez az összeg azóta is hiányzik a rendszerből. Az LMP-s Szilágyi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány minden dokumentumban és fórumon elismerte, hogy megalázóan alacsonyak a fizetések az ágazatban, ugyanakkor érdemben eddig semmit nem tett a bérrendezés érdekében. Szerinte is differenciált emelés kellene: az elszegényedő, és rossz népegészségügyi mutatókkal rendelkező térségekben kellene a legmagasabb fizetéseket adni. Az ülésre érkező Szócska Miklós államtitkár röviden foglalta össze országjárása eredményeit, a legfontosabbnak azt tartotta, hogy most nem „kapacitásszervezési boszorkánykonyhában” készítik elő az átalakításokat, hanem párbeszéd folyik az ágazat szereplőivel: intézményfenntartókkal, dolgozókkal egyaránt. Bár a tavaly év végi konszolidációval enyhült a szorongató helyzet, de ennek ellenére az egészségügy a „fenntarthatóság határán billeg”. Megismételte ugyanakkor, hogy méretgazdaságossági átalakításokkal felszabadíthatóak a tartalékok a rendszerben, amelyeket a béremelésre lehet fordítani. A gazdasági válság társadalmi hatásai a kollégákon csapódnak le, akik így mély depresszióban vannak, ennek ellenére változtatásra kész partnerekkel találkozott az országjárása során. „A konkrét lépéseknél már nem partnerek, hanem szakmai és politikai ellenlábasok lesznek” – jósolta Kovács Tibor (MSZP) a beszámolót követően, míg Szilágyi László arra figyelmeztetett, a Semmelweis Tervben is leszögezték: a térségi kórházak vezetői között számítanak vitára. Gyenes Géza alelnök viszont Mátyás királyhoz hasonlított Szócskát, s azt mondta, több valós véleményt ismert volna meg az államtitkár, ha álruhában vegyül el a dolgozók között. Ismét hangsúlyozta azt a korábbi véleményét, hogy nem a helyzet felmérésével kellene foglalkozni lassan egy éves kormányzás után, hanem a megoldáson kellene dolgozni. Sérelmezte, hogy egyes szervezetek, így a Magyar Orvosi Kamara képviselőt az államtitkárság nem hívták meg a roadshow állomásaira. „Ide állok Önök elé, nem titkos szeánszokon hozzuk a döntéseket, hanem az érintettekkel együtt próbálunk megoldásokat keresni” – válaszolt Szócska a kritikusoknak. Mint mondta, tiszta tudattal vállalkozott a reform menedzselésére, s nem fog a nehéz válaszok elől elfutni. Ez alatt a kilenc hónap alatt módszeresen haladtak előre, de a rendszer, mint „beteg” felnyitásakor „áttétes daganatot találtak”. Ennek ellenére nem kegyetlen módon, rendeleti szabályozással akarja megoldani a helyzetet, de az igazságokat kimondják, a kemény válaszokat megadják. eLitMed.hu, T.O. 2011-03-09
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás