VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2006;59(3-4)


Az intravénás immunglobulin alkalmazása autoimmun neuromuscularis betegségekben


Az intravénás immunglobulin alkalmazása autoimmun neuromuscularis betegségekben
Molnár Mária Judit
| | |
 
Az autoimmun neuromuscularis betegségekben az intravénás immunglobulin egymással összhangban álló komplex hatások révén befolyásolja az immunrendszert. Ezek a következők: 1. az Fc-receptorok expressziójának és funkciójának módosítása, 2. a komplement- és a citokinhálózat aktiválódásának befolyásolása, 3. antiidiotipikus antitestek neutralizálása, 4. a T- és B-sejt-aktiválódás, -differenciálódás és -effektorfunkció módosítása. Kontrollcsoportos klinikai vizsgálatok eredményei igazolták, hogy az autoimmun neuromuscularis betegségek közül a Guillain-Barré-szindrómában és a multifokális motoros neuropathiában az intravénás immunglobulin adása az elsőként választandó terápia. Szteroidrezisztencia, illetve diabetes mellitus esetén krónikus inflammatorikus demyelinisatiós polyneuropathiában is ez az elsőként ajánlott kezelés. Alternatív terápiaként másodikként választható lehetőség dermatomyositisben, myasthenia gravisban, stiff person szindrómában és Lambert-Eaton myastheniás szindrómában. Az intravénás immunglobulin hosszú távon is jól tolerálható, mellékhatásként leggyakrabban bőrkiütés, thromboemboliás szövődmények, tubularis necrosis jelentkezhet. A kívánt hatást eredményező optimális dózis és infúziós frekvencia egyes kórképekben a tapasztalatokon alapuló orvoslás adatainak elemzésével egyértelműen megadható, míg más betegségekben azok meghatározása folyamatban van. A kezelés farmakoökonómiája, illetve az azonos betegségben szenvedő betegek eltérő válaszkészségét befolyásoló tényezők is további kutatásokat igényelnek.

Kulcsszavak

intravénás immunglobulin, terápia, neuromuscularis betegségek

Kapcsolódó anyagok

Fémek és daganatok

A stroma szerepe a rosszindulatú daganatok viselkedésében

Új lehetőségek a tüdőrák kezelésében

Aktualitások a férfi emlőrákról

p53 – A szuppresszor

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A metiléntetrahidrofolsav-reduktáz gén C677T- és A1298C-mutációinak interakciója ischaemiás stroke-ban

A metiléntetrahidrofolsav-reduktáz (MTHFR) C677T és A1298C mutációi, mint kedvezőtlen genetikai faktorok, emelkedett szérumhomocisztein-szintet okozva hozzájárulhatnak az ischaemiás stroke kialakulásához. A fenti két mutáció ischaemiás stroke-ban betöltött szerepét vizsgáltuk.

Tovább


A subcorticalis ischaemiás agyi károsodás spektrális EEG-jellemzői Esetelemzés

Az ischaemiás stroke-ot jellemző EEGelváltozások régóta ismertek, de az irodalmi adatok több vonatkozásban nem egységesek. A szerzők az egyoldali subcorticalis stroke kapcsán nyert EEG-adatokat elemezték, hangsúlyt fektetve a szemnyitásra bekövetkező változások dinamikájának értelmezésére.

Tovább


A magzat kedélyállapotára utaló, szonográfiával kimutatható arckifejezések - A mimika a magzati etológia része

A szerző a terhesgondozás folyamán ultrahangkészülékkel vizsgálta koronális síkban a magzatok arcát és arcvonásaiknak változását. A gyermekek és a felnőttek magatartásából kiindulva az arckifejezések változásai a kedélyállapotra utalnak.

Tovább