A Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara ismét megrendezte immár hagyományosnak mondható éves konferenciáját, amelynek témája ezúttal a vállalatok egészségfejlesztésben betöltött szerepe és annak gazdasági vonatkozása. Az Egészség Chartát két éve írták alá az MFKI tagvállalatai, és ennek kapcsán bemutatták az egészségvédelem terén alkalmazott jó gyakorlataikat, elért eredményeiket és beszéltek az előttük álló kihívásokról is.Az idei konferencián különös hangsúlyt kapott a hazánkban működő, francia-magyar tulajdonú gyógyszeripari vállalatok gazdaságban és egészségiparban betöltött szerepe. Magyarországon – mint a világ legtöbb országában - kiemelkedő szerepe van a fenntartható gazdasági növekedésben, a munkahelyteremtésben és az innovációban a gyógyszeriparnak. Ezen túlmenően a gyógyszeripar évről évre hathatós segítséget nyújt az egészségügyi intézményrendszer forráshiányának csökkentésében, az orvosok elvándorlásának mérséklésében, a prevencióban. Még a szakemberek előtt sem ismert, hogy a teljes hazai vállalati kutatások közel felét a gyógyszeripar adja. A kutatás-fejlesztés fontosságát mutatja, hogy 2008-ban 12 gyógyszercég 855 intézményben finanszírozott kutatásokat Magyarországon. A munkaerőpiacon szintén komoly és minőségi foglalkoztatók a gyógyszercégek. Az iparágban foglalkoztatottak száma meghaladja a 13 ezret, közöttük 4.800 felsőfokú végzettségű, ami egyedülállóan magas arány. A rendezvényen Michel Eschenbrenner, a Servier Hungaria ügyvezető igazgatója kiemelte: a 100 éves hagyományokkal rendelkező magyar gyógyszeripar egyedülálló lehetőséget hordoz a nemzetgazdaság számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Servier csoport mint hazai gyártó és foglalkoztató, mint adófizető és mint befektető is komoly szerepet játszik a magyar gazdaságban. Példaként említette, hogy a Servier az elmúlt években a nemzetközi szintet is jóval meghaladó mértékben fektetett be magyarországi kutatás-fejlesztésbe, ennek egyik eredménye a világszínvonalú Servier Gyógyszerkémiai Kutatóintézet létrehozása és fenntartása is. Christophe Gourlet, a sanofi-aventis/Chinoin vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy egy olyan helyzetben, amikor a magyar emberek egészségi állapota az egyik legrosszabb az Európai Unióban, akkor nem szabad kizárólag rövid távú, fiskális szemléletet alkalmazni. Szerinte a büdzsé korlátai mellett lehetőséget kell biztosítani a betegek számára a lehető legkorszerűbb terápia alkalmazására, amely hosszabb távon akár jelentős költségmegtakarítást is jelenthet az államnak például azzal, hogy szükségtelenné teszi a kórházi kezelést. Kiemelte, hogy az idei évben 100. születésnapját ünneplő, 2500 főt foglalkoztató sanofi-aventis/Chinoin minden évben hazai árbevételének több mint 20%-át fordítja kutatás-fejlesztésre, ezen felül pedig jelentős mértékben járul hozzá a GDP-hez és a hazai exporthoz.

Dr. BODROGI József, a Budapesti Corvinus Egyetem egészségügyi közgazdásza

---

Dr. Bodrogi József, az ELTE Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának programigazgatója bemutatta, hogyan a gyógyszeripar hazánk számára, ugyanakkor rávilágitott az egészségügy megoldanadó feladataira is. Példaként hozta fel a cukorbetegséget, amelyet a 21. század népbetegségének nevezett és amely hazánkban is közel egymillió embert érint. Ezen betegek jó része nem is tud betegségéről illetve jelentős részük alulkezelt. Bodrogi szerint óriási haszonáldozati költséggel jár a nem kellő időben és megfelelően történt ellátás. Egy tavaly készült hazai tanulmány szerint a cukorbetegek egészségügyi ellátásának csak a közvetlen költségei 2008‐ban a GDP 0,6%-át, 174 milliárd forintot tettek ki Magyarországon. Ez a költség a betegszám növekedéssel csak nőni fog a jövőben, a megfelelő időben alkalmazott megfelelő terápiával, a prevenció hangsúlyozásával azonban lehetőség van a kiadásokat csökkenteni, amelyben a gyógyszeripar megkerülhetetlen tényező. Dr. Blaskó Gábor akadémikus, a Servier Gyógyszerkémiai Kutatóintézetének igazgatója előadásában kiemelte, hogy a hazai összes kutatás-fejlesztésre fordított összeg az elmúlt négy év során több mint 25%-al növekedett és ezen belül a gyógyszeripari ráfordítások nagyon jelentős tényezőt képviselnek. Hangsúlyozta azt is, hogy a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak száma a vállalati szektorban jelentősen megnőtt, míg az állami és felsőoktatási területen csökkent az elmúlt években. Véleménye szerint komoly előnyöket jelent Magyarország számára hogy a beruházásokkal magas színvonalú, innovatív munkahelyeket létesítenek, ahol sok tehetséges hazai kutatót alkalmaznak – így biztosítva a szakmai fejlődést és a kutatók itthon maradását. A Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara tagjai 2008. szeptember 25-én aláírták az Egészség Chartát, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet az egészség, mint gazdasági érték jelentőségére, a különböző gazdasági szereplők felelősségére ezen a téren, továbbá hogy jó példákkal szolgáljon a munkatársak hatékony egészségvédelme érdekében (egészségügyi felvilágosítás, szűrővizsgálatok, egészséges étkeztetés, sport). Eddig közel 100 tagvállalat csatlakozott a kezdeményezéshez a Charta aláírásával. A Kamara tagjai kinyilvánították, hogy a dokumentum elfogadása egy hosszabb folyamat első lépése volt, melynek célja, hogy kiemelje a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fontosságát az egészségvédelem területén. Az elmúlt két évben a tagvállalatok több esetben is jelentős lépést tettek a megvalósítást útján, így sok helyen ingyenes szűréssel, tanácsadással, sportrendezvényekkel és egészségesebb munkahelyi környezet megteremtésével igyekeztek javítani annak a 35 ezer hazai munkavállalónak az egészségi állapotán, akik a programban résztvevő vállalatoknál dolgoznak. Forrás: Magyar–Francia Kereskedelmi és Iparkamara