hirdetés

TARTALOM

Ideggyógyászati Szemle - 2004;57(5-6)

Tisztelt Olvasók, kedves Kollégák!
Tisztelt Olvasók, kedves Kollégák!
| | |

AClinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle ez évi tematikus számában epilepsziával foglalkozó közlemények szerepelnek. A betegség egyáltalán nem ritka, hiszen az epilepszia például a gyermekkor elsõ számú neurológiai kórképe. Magyarországon a becslések szerint mintegy 50-60 000 epilepsziás ember él. Ez azt jelenti, hogy ha lakószomszédainkon felül ismeretségi körünkhöz soroljuk mondjuk a minket nevünkön szólító sarki újságost és távolabbi munkatársainkat is (összesen tehát legkevesebb 200-400 fõt), akkor mindnyájan ismerünk egy-két epilepsziást.

Rajna Péter

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Az epilepszia genetikája
Az epilepszia genetikája
| | |

Összefoglaló közleményünkben olyan epilepsziaszindrómákat ismertetünk, amelyeknek oka egy-egy gén mutációja. Ezeknek a betegségeknek a zöme a feszültség- és ligandfüggő ioncsatornák működési zavarára vezethetők vissza. A herediter epilepsziák közül leginkább az autoszomális domináns öröklődésmenetű parciális epilepsziákat ismerjük; az autoszomális domináns öröklődésű frontálislebeny-epilepsziát az acetil-kolin-receptor α-4 és β-2 alegységeit kódoló gének mutációja, az újszülöttkori görcsöket a káliumcsatorna-alegységeket (KCNQ2 és KCNQ3) megváltoztató génmutációk, a familiáris temporolateralis epilepsziát egy tumorszuppresszor gén mutációja okozza.

Kelemen Anna, Szűcs Anna, Rásonyi György, Janszky József, Holló András, Halász Péter

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Az epilepszia diagnózisa
Az epilepszia diagnózisa
| | |

A lakosság körülbelül 0,5-1%-a szenved epilepsziában, további 5%-a epilepszia gyanúja miatt orvosi kivizsgáláson esik át. Az epilepsziás rohamok gyanúja esetén az alábbi kérdésekkel szembesülünk: Epilepsziás rohamokról van szó? A pszichogén, nem epilepsziás roham („pseudoroham”) és a konvulzív syncope a leggyakoribb és legfontosabb differenciáldiagnosztikai probléma, amely utóbbi hátterében gyakori a kardiológiai betegség.

Janszky József

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Az epileptogenezis és a megelõzés kérdései tüneti epilepsziákban
Az epileptogenezis és a megelõzés kérdései tüneti epilepsziákban
| | |

A tüneti epilepsziák általában jóval az agysérülést követõen, az úgynevezett latens periódus után jelentkeznek. Ebben az idõszakban az agyban progresszív szerkezeti és működési változások játszódnak le, amelyek végeredményben fokozott excitátoros állapotot okoznak. Az epileptogenezis folyamata állatkísérletekben vizsgálható, így a kindling, a status epilepticus, a hypoxiaischaemia, a traumás agysérülés modelljeiben. Az itt nyert adatok azt a hipotézist támasztják alá, hogy az elsõ sérülés alacsonyabb görcsküszöböt eredményez, de az epilepszia kifejlõdéséhez hozzájárulnak genetikai és környezeti faktorok, valamint valószínű, hogy második inzultus is szükséges.

Nikl János

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Az epilepszia gyógyszeres kezelése
Az epilepszia gyógyszeres kezelése
| | |

Az epilepsziák kezelésében a gyógyszeres kezelés alapvetõ, a betegek több mint kétharmadánál tartós rohammentességet biztosítanak. Az antiepileptikumok az epileptogenezis során kifejlõdött krónikus izgalmi állapotot befolyásolják. Hatásukra csökken az aberráns sejtek excitabilitasa vagy fokozódik a környezeti gátlás, ami gátolja az epilepsziás roham kialakulását (antikonvulzív hatás).

Szupera Zoltán

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Az epilepszia műtéti kezelése
Az epilepszia műtéti kezelése
| | |

A hazai tapasztalatok tükrében a szerzõk összefoglalják az epilepszia műtéti kezelésének lehetõségeit, indikációit, módszereit és eredményeit. A műtéti kezelés a jelen elvek szerint a betegek mintegy 5-10%-a számára nyújthat sikeres kezelési módot. Fontos hangsúlyozni, hogy ma már a műtéti kezelés elsõdleges terápiává lépett elõ a medialis temporalis epilepsziában, amennyiben hippocampalis sclerosis vagy egyéb laesio kimutatható, a terápiarezisztens laesiós extratemporalis epilepsziákban és az egyik féltekére korlátozódó katasztrofális gyermekkori epilepsziákban.

Halász Péter, Vajda János, Czirják Sándor

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

A magyarországi felnõtt epilepsziabetegek pszichoszociális körülményei
A magyarországi felnõtt epilepsziabetegek pszichoszociális körülményei
| | |

A szerzõk a Magyar Epilepszia Adatbankban regisztrált betegpopulációban a pszichoszociális körülmények, fontosabb betegségadatok és néhány pszichológiai paraméter kapcsolatát elemzik. Bevonási kritérium volt: ismételten fellépett epilepsziás roham, biztos epilepsziadiagnózis, legalább három kontrollvizsgálaton való részvétel, valamint 30 év feletti életkor. A bevonási kritériumoknak 450 beteg felelt meg. Az adatbázis négy (az életvezetést lényegesen befolyásoló tényezõre vonatkozó) kérdésére adott válaszok szerinti pontozás segítségével a betegeket pszichoszociális körülményeik alapján három alcsoportba (jó, közepes és rossz) sorolták.

Rajna Péter, Sólyom András, Veres Judit

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Magyar Epilepszia Liga
Magyar Epilepszia Liga
| | |

Dr. Rajna Péter, a Magyar Epilepszia Liga (MEL) elnöke értékelte az antiepileptikumok ártámogatásával kapcsolatos tárgyalások eredményét. Mint ismeretes, hiábavalónak bizonyult a MEL törekvése az antiepileptikumok ártámogatásának megváltoztatása ellen. A MEL beadvánnyal fordult az Országos Egészségbiztosító Pénztárhoz (OEP) és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz a gyógyszerár-támogatási rendszer tervezett változtatása ellen. A kérelmet mindkét helyen elutasították.


Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Magyar EEG- és Klinikai Neurofiziológiai Társaság
Magyar EEG- és Klinikai Neurofiziológiai Társaság
| | |

Helyszínek és idõpontok:
- Debrecen: 2004. november 4-6.
- Pécs: 2004. november 11-13.
Résztvevõk száma: tanfolyamonként maximum 30-30 fõ.
Részvételi díj: 10 000 Ft.
Várható kreditpont: 28.


Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

A LAP

Ideggyógyászati Szemle

Ideggyógyászati Szemle

Impresszum

A Magyar Neurológiai Társaság,
a Magyar Idegsebészeti Társaság,
a Magyar Klinikai Neurofiziológiai Társaság,
a Magyar Gyermekneurológiai Társaság,
a Magyar Neuradiológiai Társaság,
a Magyar Epilepszia Liga,
a Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság,
a Magyar Stroke Társaság
és a Magyar Idegtudományi Társaság
hivatalos lapja.

Havonta megjelenő idegtudományi folyóirat.

Főszerkesztő:
Dr. Tajti János

Felelős szerkesztő:
Dr. Kovács Tibor


ISSN 0019-1442 (Nyomtatott)
ISSN 2498-6208 (Online)

Impakt faktor: 0,252 (2017)


Kiadó
LifeTime Media Kft. (Anno Literatura Medica Kiadó)
1021 Budapest Hűvösvölgyi út 75/A
Felelős kiadó: Cserni Tímea

Kézirat-benyújtás
A kéziratok benyújtásának módja emailban, kísérlőlevél küldésével dr. Kovács Tibor felelős szerkesztőnek: kovacs.tibor (kukac) med.semmelweis-univ.hu vagy a clinical.neuroscience (kukac) med.semmelweis-univ.hu email címre.



Tartalomjegyzék: