hirdetés

TARTALOM

Ideggyógyászati Szemle - 2005;58(7-8)

Frontotemporalis dementia, II. rész 
- Differenciáldiagnózis, genetika, molekuláris patomechanizmus és patológia
Frontotemporalis dementia, II. rész
- Differenciáldiagnózis, genetika, molekuláris patomechanizmus és patológia
| |

A szerzők három részből álló összefoglaló közleményükben a frontotemporalis dementia történetét, előfordulását, klinikai megjelenési formáit, a megkülönböztető kórismét, genetikáját, molekuláris patomechanizmusát, patológiáját, valamint terápiáját tekintik át.

Galariotis Vasilis, Bódi Nikoletta, Janka Zoltán, Kálmán János

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Motoros egységek szerkezeti változásai cerebralis ischaemiás kórfolyamatokban 
- elektrofiziológiai adatok
Motoros egységek szerkezeti változásai cerebralis ischaemiás kórfolyamatokban
- elektrofiziológiai adatok
| |

Már néhány évtizede, hogy az ischaemiás cerebrovascularis kórfolyamatok korai szakaszában elvégzett elektrofiziológiai vizsgálatok eredményei az érintett végtagizmokban nyugalmi elektromos aktivitást igazoltak, ennek ellenére a késői poststroke-időszakhoz kapcsolódó perifériás idegrendszeri változásokról továbbra is kevés adat áll ma még rendelkezésünkre. A szerző célja az volt, hogy az ischaemiás stroke utáni hosszabb időszakban a motoros egységek szintjén végbemenő esetleges változásokra utaló elektrofiziológiai jeleket mutasson ki.

Lukács Miklós

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Az agyi perfúziós nyomás emelése dopaminnal - ellentmondásos hatások a súlyos koponyasérülés kezelésében
Az agyi perfúziós nyomás emelése dopaminnal - ellentmondásos hatások a súlyos koponyasérülés kezelésében
| |

A súlyos agysérülést követő koponyaűri nyomásfokozódás kezelése során az agyi perfúziós nyomás fontos szereppel bír. Éppen ezért az intracranialis nyomás emelkedése esetén a vasopressorok alkalmazása elfogadott módszer az artériás középnyomás és ezáltal az agyi perfúziós nyomás emelésére és szinten tartására. A terápia kapcsán azonban továbbra is vannak megválaszolatlan kérdések és lehetséges kockázatok. Tanulmányukban a szerzők arra kerestek választ, hogy milyen hatása van a dopaminnak az élettani folyamatokra, valamint az MR-rel jól mérhető agyödémára és az agyi vízterekre.

Barzó Pál, Czigner Andrea, Anthony Marmarou, Andrew Beaumont, Deák Gábor, Panos Fatouros, Frank Corwin

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Az agyi autoreguláció vizsgálata Parkinson-betegségben
Az agyi autoreguláció vizsgálata Parkinson-betegségben
| |

A Parkinson-betegek szédülését, kollapszushajlamát a betegség járulékos tünetével, az orthostaticus hypotoniával magyarázzák. A panaszokat okozhatja az agyi keringés autoregulációjának zavara is. Ennek tisztázására végezték el a szerzők az agyi keringésszabályozás poligráfiás vizsgálatát.

Debreczeni Róbert, Amrein Ilona, Kollai Márk, Lénárd Zsuzsanna, Pálvölgyi László, Takáts Annamária, Tamás Gertrúd, Szirmai Imre

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Két pinealoblastomás beteg 125-jód-brachytherapiája során nyert tapasztalatok és irodalmi áttekintés
Két pinealoblastomás beteg 125-jód-brachytherapiája során nyert tapasztalatok és irodalmi áttekintés
| |

A pinealis parenchymalis daganatok az összes agydaganat 0,3%-át teszik ki. Ezeknek a daganatoknak a felismeréséhez ma már a stereotaxiás biopszia nélkülözhetetlen módszer és nagy biztonsággal elvégezhetõ.

Julow Jenõ, Viola Árpád, Major Tibor, Valálik István, Sági Sarolta, Mangel László, Kovács Rita Beáta, Hável János, Kiss Tibor

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Stiff-person szindróma - két magyar eset bemutatása a szakirodalom áttekintésével
Stiff-person szindróma - két magyar eset bemutatása a szakirodalom áttekintésével
| |

A stiff-person (merev ember) szindróma ritka neurológiai tünetegyüttes, amelyet az axiális izomzat progresszív merevsége, az agonista és az antagonista izmok egyidejű kontrakciója jellemez, ehhez időnként akaratlan izomgörcsök társulnak. A betegség hátterében immunológiai eltérések okozta gamma-amino-vajsavtranszmissziós zavar valószínűsíthető, de a pontos patogenezis nem tisztázott.

Lengyel András, Lakos Gabriella, Sipka Sándor, Hegedűs Katalin

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

A transcranialis mágneses ingerlés szerepe a humán motoros rendszer vizsgálatában
A transcranialis mágneses ingerlés szerepe a humán motoros rendszer vizsgálatában
| |

Atranscranialis mágneses ingerlést (TMS) Barker és munkatársai vezették be 1985-ben. Ez a forradalmian új módszer olyan mélyen fekvõ vagy csonttal fedett idegrendszeri struktúrák noninvazív, fájdalmatlan ingerlését teszi lehetõvé, amelyek a hagyományos elektromos ingerlés számára nem hozzáférhetõk, mint például a cortex, a spinalis ideggyökök és a nervus facialis intracranialis szakasza. A bevezetése óta eltelt idõben e módszert egyebek között eredményesen alkalmazták a humán idegrendszer fiziológiai és kóros működésének a vizsgálatában is. A módszer az utóbbi évek egyik legjelentõsebb elõrelépésének tekinthetõ a klinikai elektrofiziológia területén.

Arányi Zsuzsanna

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 


A LAP

Ideggyógyászati Szemle

Ideggyógyászati Szemle

Impresszum

A Magyar Neurológiai Társaság,
a Magyar Idegsebészeti Társaság,
a Magyar Klinikai Neurofiziológiai Társaság,
a Magyar Gyermekneurológiai Társaság,
a Magyar Neuradiológiai Társaság,
a Magyar Epilepszia Liga,
a Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság,
a Magyar Stroke Társaság
és a Magyar Idegtudományi Társaság
hivatalos lapja.

Havonta megjelenő idegtudományi folyóirat.

Főszerkesztő:
Dr. Tajti János

Felelős szerkesztő:
Dr. Kovács Tibor


ISSN 0019-1442 (Nyomtatott)
ISSN 2498-6208 (Online)

Impakt faktor: 0,252 (2017)


Kiadó
LifeTime Media Kft. (Anno Literatura Medica Kiadó)
1021 Budapest Hűvösvölgyi út 75/A
Felelős kiadó: Cserni Tímea

Kézirat-benyújtás
A kéziratok benyújtásának módja emailban, kísérlőlevél küldésével dr. Kovács Tibor felelős szerkesztőnek: kovacs.tibor (kukac) med.semmelweis-univ.hu vagy a clinical.neuroscience (kukac) med.semmelweis-univ.hu email címre.



Tartalomjegyzék: