VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2009;62(5-6)


A Parkinson-kór genetikája és aktuális terápiás lehetőségei


A Parkinson-kór genetikája és aktuális terápiás lehetőségei
Bereznai Benjamin és munkatársa
| |
 
Az elmúlt években hat gént találtak, amelyek összekapcsolhatók a Parkinson-kór monogénes formáival. Leggyakrabban az LRRK2- és Parkin-asszociált Parkinson-kórral találkozunk. Bár a pontos genetikai diagnosztikának még nincsen terápiás következménye, a genetikai kutatásnak köszönhetően nagymértékben gyarapodott a betegség patomechanizmusának ismerete. A Parkinson-kór molekuláris genetikai alapjainak összefoglalása mellett áttekintjük a betegség genetikai diagnosztikájának és gyógyszeres, valamint multidiszciplináris kezelésének modern lehetőségeit.

Kulcsszavak

Parkinson-kór, genetika, génteszt, mélyagyi stimuláció, hosszú hatású dopaminagonista, multidiszciplináris terápia

Kapcsolódó anyagok

Génexpressziós profilok a korai emlőrák adjuváns kezelésében

Vestibularis kiváltott myogen válasz Parkinson-kórban

A 123I-FP-CIT SPECT dopamin transzporter képalkotás jelentősége a klinikai gyakorlatban

Az epigenetikai szabályozás szerepe a kora gyermekkori betegségekben

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A fájdalomküszöb eltérése szkizofréniában és állatmodellekben - II. rész

A fájdalomérzékenység csökkenése a szkizofrénia több mint 50 éve jól ismert tünete, azonban a hatásmechanizmusról nagyon kevés adat áll rendelkezésre, így ennek tisztázására megfelelő szkizofrénia-állatmodell szükséges. Két részben foglaljuk össze azokat az adatokat, amelyek a szkizofrénia és a fájdalomküszöb összefüggése vizsgálataiból származtak. A második fejezetben azokat a génkiütött állatokban létrehozott szkizofréniamodelleket tekintjük át, amelyekben a fájdalomküszöb vizsgálata megtörtént.

Tovább


Elnöki beszámoló a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának 2004-2009 közötti tevékenységéről

Társaságunk fő feladata a neurológus-szakképzés és folyamatos -továbbképzés elősegítése; szakmai állásfoglalás a kívánatos színvonalú betegellátás biztosítása érdekében, és a neurológia területén végzett tudományos kutatások követése és a szakmai együttműködések katalizálása. E feladatoknak meghatározó színterei a kongresszusok, továbbképző szimpóziumok szervezése, nemzetközi kapcsolatok kiépítése és elmélyítése, illetve a szoros együttműködés más idegtudományi társaságokkal, a Neurológiai Szakmai Kollégiummal és az MTA Klinikai Idegtudományi Bizottságával.

Tovább


Hipertenzió és kezelése a stroke akut szakában

Stroke után az első 24 órában mért vérnyomás gyakran meghaladja a normálértéket, illetve magas vérnyomásban szenvedő beteg esetében a stroke előtti értékeket. A stroke akut ellátásában részt vevő szakemberek - háziorvosok, sürgősségi orvosok, neurológusok, belgyógyászok, intenzív osztályos orvosok - eltérően értékelik és kezelik ezt a vérnyomás- emelkedést. Először is el kell dönteni, hogy a beteg alkalmas-e thrombolysisre. Az erre nem alkalmas beteg terápiáját a kórelőzményben szereplő vérnyomásértékek (hypertonia) és a stroke típusa határozza meg.

Tovább


A hosszú távú Stalevo-kezelés szegedi tapasztalatai

A levodopa, perifériás dekarboxilázgátló és az entacapon hármas kombinációt (Stalevo) a motoros komplikációkban szenvedő Parkinson-kóros betegek kezelésére alkalmazzuk. Most az elsők között beállított, így a leghosszabb ideje kezelt betegeink klinikai adatait és állapotát foglaltuk össze. Az eredményekből megállapítható, hogy a leggyakrabban hatástartam-rövidülés miatti gyógyszerváltást követően az átlagos levodopadózis csökkent, a motoros komplikációk enyhültek.

Tovább