hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2007;60(1-2)


A nyugtalan láb szindróma pramipexolkezelésének tapasztalatai


A nyugtalan láb szindróma pramipexolkezelésének tapasztalatai
Vida Zsuzsanna, Szakács Zoltán
| | |
 
A nyugtalan láb szindróma az alvásfüggő mozgászavarok csoportjába tartozó, gyakran fel nem ismert kórkép, a krónikus alváselégtelenség és napközbeni aluszékonyság második leggyakoribb oka. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a kórkép kezelését dopaminagonista terápiával kell kezdeni, amely szerek közül (hatékonyságuk és kedvező mellékhatásprofiljuk miatt) az újonnan megjelent szelektív dopaminagonisták terjedtek el. Vizsgálatunkban az ebbe a csoportba tartozó szer, a pramipexol hatékonyságát mértük. Ötvenegy, idiopathiás nyugtalan láb szindrómában szenvedő beteg kapott monoterápiaként pramipexolt 0,25-1,0 mg/nap dózisban. A gyógyszer hatékonyságát háromféle módon vizsgáltuk: követő kérdőívvel (International RLS Study Group klinikai követő kérdőíve), aktigráfiás vizsgálattal és a forszírozott immobilizációs teszt segítségével. A betegek több mint 80%-ában igen jó terápiás effektust észleltünk. A követő kérdőív eredménye alapján a gyógyszer jelentős javulást eredményezett a nyugtalan láb szindróma esti és nappali tüneteinek kezelésében, szignifikánsan javult az aktigráfiás monitorozással mért végtagmozgás nélkül töltött idő/ágyban töltött idő hányadosa, valamint javult a forszírozott immobilizációs teszt eredménye is. Ennek alapján megállapítható, hogy a nyugtalan láb szindróma hatékonyan kezelhető pramipexolmonoterápiával.

Kulcsszavak

nyugtalan láb szindróma, pramipexol, aktigráfia, forszírozott immobilizációs teszt, követő kérdőív

Kapcsolódó anyagok

A nyugtalan láb szindróma frekvenciája egészségügyi dolgozók körében

A nyugtalan láb szindróma / Willis-Ekbom-betegség vashiányos anaemiás nők körében

A nyugtalan láb szindróma és az insomnia gyakorisága psoriasisos betegek körében

Alvás alatti kóros mozgásjelenségek és azok differenciáldiagnosztikája. Update 2013

A primer insomnia diagnosztizálása aktigráfiával - Jobb eredmények az adatok kiválogatásával

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Néhány további gondolat az epilepsziás betegek hirtelen/váratlan halálának (SUDEP) jelenségéről

Tisztelt Szerkesztőség! Az Ideggyógyászati Szemle szeptemberi számában [2006;59(9-10):321-328.] Szűcs Anna és munkatársai tollából összefoglaló közlemény jelent meg a témában. A kérdésben jártasabb vagy az iránt érdeklődő olvasóban (bennünk legalábbis) az egyébként gondosan öszszeállított munka elolvasása után többszörös hiányérzet támadt.

Tovább


A 2-es típusú neurofibromatosis nonsense, 193 C>T mutánsa - idegsebészeti kihívás

Tüdőszűrő vizsgálat során a 15 éves, panaszmentes fiú röntgenképén mellkasfali, körülírt térfoglalást találtak. A daganatot eltávolították, az első bordaközi ideg schwannomájának bizonyult. Két év múlva szédülés, hallászavar, agytörzsi és kisagyi tünetek jelentkeztek.

Tovább


Schizencephalia és polymicrogyria esete

A bal féltekében talált nagyobb kiterjedésű, frontotemporalis schizencephalia esetét ismertetjük, ami polymicrogyriával együtt fordult elő. A corticalis rendellenességet a 22 éves férfi esetében MR-vizsgálattal derítettük fel véletlenül, aki kisebb fejtrauma után fejfájásról panaszkodott.

Tovább


Ünnepi beszéd dr. Sántha Kálmán akadémikus szobrának felavatása alkalmából, halálának 50. évfordulóján

A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága nevében Sántha Kálmán akadémikus gondolatait felidézve tisztelgek a klinikai idegtudomány világszerte elismert kiválósága előtt.

Tovább