VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2006;59(7-8)


A látási információ parallel feldolgozása


A látási információ parallel feldolgozása
Benedek György, Janáky Márta, Benedek Krisztina, Kéri Szabolcs
| | |
 
A szerzők áttekintést adnak a párhuzamosan futó látópályák működéséről és azok klinikai vonatkozásairól irodalmi összefoglalóként, illetve az erre vonatkozó saját vizsgálataik alapján. Elsősorban a különböző nagyságú sejtek és különböző vastagságú idegrostok által jellemzett X-, Y- és W-pályákkal, illetve ezeknek a főemlősökben megjelenő magnocelluláris, parvocelluláris és koniocelulláris analógjaival foglalkoznak. Állatkísérletekben, az egyes sejtek elektromos aktivitásának regisztrálásával meglehetősen egyszerű a pályák elkülönítése. Lényegesen nehezebb az emberi látópályák jellemzése, illetve szelektív megbetegedésük esetén a károsodás kimutatása. A szerzők áttekintik a diagnosztikában is számba jövő nem invazív technikai lehetőségeket. Végül megemlítik azokat az ideggyógyászati, szemészeti és pszichiátriai betegségeket, amelyekben adatok vannak arra, hogy a különböző látópályarendszerek nem kiegyensúlyozottan károsodnak. Az áttekintés alapján megállapítható, hogy - elsősorban diagnosztikai téren - a párhuzamos látópályák élettani, morfológiai és patológiai koncepciójának bevezetése új elemeket szolgáltat a szemészek, ideggyógyászok és pszichiáterek számára.

Kulcsszavak

látópályák, magnocelluláris, parvocelluláris, koniocelluláris, szkizofrénia, migrén, dyslexia, glaucoma, Alzheimer-kór, Parkinson-kór

Kapcsolódó anyagok

Clozapin - az antipszichotikus terápia „utolsó mentsvára”

Vestibularis kiváltott myogen válasz Parkinson-kórban

A pszichiátriai komorbiditás és a stresszmegküzdési képesség hatása a migrénes betegek életminőségére

A 123I-FP-CIT SPECT dopamin transzporter képalkotás jelentősége a klinikai gyakorlatban

Magyarországon becsült életminőséggel korrigált életévnyereség lehetősége a negatív tünetes szkizofréniában kariprazin alkalmazása esetén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A mikroébredések szerepe az alvás szerveződésében

Ez a közlemény az alvás mikrostrukturális vizsgálata három évtizedes kutatásának az eredményeiről ad számot röviden. A strassbourgi, budapesti és pármai iskola tevékenységén keresztül felvázolja azokat a munkákat, amelyek a non-REM alvásban mutatkozó mikroébredések természetének feltárását és az alvás szabályozásában játszott szerepének megismerését célozzák.

Tovább


Végrehajtó funkciók zavara frontális károsodásokban és frontális epilepsziában

A frontális lebeny neuropszichológiai vizsgálatát nehézzé teszi, hogy olyan magas rendű kognitív funkciókat kell mérni, amelyek a gondolkodás és viselkedés szervezéséért és kivitelezéséért felelősek. Ezek a végrehajtó funkciók szoros összefüggést mutatnak a prefrontális lebeny feldolgozóköreivel, amelyek sérülése az enyhe kognitív tünetektől akár a személyiség változásához is vezethetnek.

Tovább


Vertebroplastica, neuronavigáció és kyphoplastica alkalmazása poroticus eredetű multiplex kompressziós csigolyatörések kezelésében

A vertebroplastica radiológiai módszerekkel vezérelt beavatkozás, amelynek kivitelezése során csontcementet injektálunk a szerkezetében károsodott csigolyatestbe. Az eljárás fő indikációs területe a poroticus eredetű, nem gyógyult, fájdalmat okozó kompressziós csigolyatörések kezelése.

Tovább


Beszámoló a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Szenátusának működéséről

Közel 20 esztendeje annak, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Neuropatológiai Osztályán néhány kiváló szakember elhatározta, hogy a nyugdíjasokból létrehozza a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága (MIET) Szenátusát azzal a céllal, hogy elbeszélgessenek a múltról, s ezzel biztosítsák az „oral history” folyamatosságát, a Szophoklész által „bölcs emberek tanácsának” nevezett csoport analógiájára.

Tovább