hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2002;55(9-10)


A kinurénsav fájdalomcsillapító hatása


A kinurénsav fájdalomcsillapító hatása
Kékesi Gabriella, Horváth Gyöngyi
| | |
 
Egyre több eredmény támasztja alá, hogy a glutamátreceptorok fontos szerepet töltenek be a nocicepcióban. Az Nmetil- D-aszpartát receptorról ismert, hogy elsősorban gerincvelői szinten vesz részt a szöveti sérülést követő hyperalgesia kialakulásában. Az N-metil-D-aszpartát receptor-antagonisták antinociceptiv hatása krónikus fájdalommodellekben jól ismert, a klinikumban azonban mellékhatásaik miatt nem terjedtek el. A kinurénsav endogén N-metil-D-aszpartát receptor-antagonista, amely nagy affinitással kötődik a receptorkomplex sztrichnininszenzitív glicin kötőhelyéhez. A kinurénsav, amely a triptofán-anyagcsere egyik terméke, megtalálható mind centrálisan, mind perifériásan, szintéziséért pedig elsősorban a gliasejtek felelősek. Számos irodalmi adat bizonyítja a kinurénsav neuroprotektív hatását, de csupán néhány tanulmány foglalkozik a fájdalomcsillapításban betöltött szerepével. Az összefoglaló célja ezen állatkísérletes eredmények részletes tárgyalása. Az eddig rendelkezésre álló adatok azt igazolták, hogy a kinurénsav nem alkalmas önmagában fájdalomcsillapításra sem egyszeri, sem folyamatos adagolás esetén motoros deficitet okozó hatása miatt. Ugyanakkor a kinurénsav és az endomorfin-1 kis dózisú kombinációja igen hatékony és mellékhatásmentes fájdalomcsillapító gyulladásos modellben, amely felveti a kombináció humán alkalmazásának lehetőségét.

Kulcsszavak

kinurénsav, fájdalom, antinocicepció, állatmodell, gerincvelő

Kapcsolódó anyagok

Mitől fájhat a beteg lába? Végtagischaemia

Komplex regionális fájdalom szindróma amitriptylinkezelése

A postoperativ fájdalom menedzsment helyzete napjainkban Magyarországon - 1. rész

Herpes zoster-fertőzést követő, tévesen neuropathiás fájdalomnak diagnosztizált axillaris mononeuropathia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Epilepszia és szorongás - két esettanulmány alapján

Az epilepsziás betegek 70-75%-nál jelentkeznek valamilyen pszichopatológiai tünetek is, amelyek sokszor negatívabban befolyásolhatják a betegek életminőségét, mint maguk a rohamok. Az egyik leggyakrabban jelentkező interictalis pszichopatológiai tünet a szorongás. A krónikus epilepszia a különféle endogén rohamgátló mechanizmusok erősödését eredményezi, amelyek pedig felelőssé tehetők az interictalis pszichopatológiai tünetek kialakulásáért.

Tovább


Az affektív zavarok molekuláris genetikája

Az affektív zavarok hátterében álló genetikai és kör nyezeti faktorok szerepével kapcsolatban a genetikai epidemiológiai vizsgálatok az informatívak. A genetikai epidemiológiai vizsgálatok a betegség családi halmozódását vizsgálják, amely során megbecsülhetõ az adott család érintettségének mértéke, az úgynevezett „visszatérési rizikó” aránya (recurrence risk ratio), a λR.

Tovább


Miskolczy Dezsõ, a modern magyar neurológia alapjainak megteremtõje

A XX. századi magyar szellemi élet kiemelkedõ, nagy egyénisége volt, aki tudományos munkásságával hazai és széles körű nemzetközi elismerést szerzett magának és hazájának. Elméleti kutatásaival, klinikai és tudományos szervezõ munkájával megteremtette a modern neurológia alapjait hazánkban, megszervezte az Európában akkor negyedik önálló idegsebészeti osztályt.

Tovább

hirdetés
hirdetés
hirdetés