VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2018;71(01-02)


A kreativitás arculatai a bipoláris hangulatzavar tükrében


A kreativitás arculatai a bipoláris hangulatzavar tükrében
Szakács Réka
| |
 
A kreativitás, mint az emberi teljesítmény legmagasabb szintű megnyilvánulási formája, és a bipoláris hangulatzavarok közötti kapcsolat a tudományos vizsgálatok és kutatások fókuszába került. Az irodalom, zene- és képzőművészet kimagasló alkotói között ugyanis lényegesen nagyobb arányban fordulnak elő affektív betegségek, különösen a bipoláris hangulatzavarok, mint az átlagnépességben, másfelől a bipoláris II. kórisméjű betegekben (hypomania és depresszió), illetve a bipolaritás legenyhébb formáját mutató személyekben (cyclothymia) magasabb az alkotókészség. Felmerül tehát, hogy a bipoláris hangulatzavarok egyes formái és hangulati állapotai, különös tekintettel a hypomaniára, kognitív, érzelmi-hangulati, motivációs előnnyel járnának a kreativitást illetően. A jelen esetismertetés célja egy kiemelkedő alkotókészségű, egyben bipoláris II. kedélyzavar kórismével kezelt beteg kreatív megnyilvánulási formáinak (irodalmi, vizuális művészeti, tudományos), illetve a kreatív teljesítménynek (irodalmi és tudományos publikációk, műalkotások, kiállítások száma, elismerések, díjazások) a bemutatása a klinikailag diagnosztizált hangulati állapotok tükrében. Az affektív állapotok elemzése során azt találtuk, hogy a hypomaniás epizódok szoros kapcsolatban állnak a vizuális művészeti (képző- és fotóművészeti) alkotókészséggel és elismert teljesítménnyel, valamint a tudományos produktivi-tással, míg az enyhe-középsúlyos depresszív állapotokban az irodalmi kreativitás a meghatározó. Súlyos depresszió és a kevert állapotok nem járnak kreatív tevékenységgel, és meglepő módon a jelentős hangulatingadozástól mentes, tartósan euthym hangulat is előnytelen az alkotóerő szempontjából. Úgy tűnik tehát, hogy a hangulati fekvés az alkotókészség zsilipjeként működik. Mindazonáltal valószínű, hogy a bipoláris hangulatzavar spektrum és az alkotókészséget meghatározó pszichés tényezők bonyolult interakciójáról van szó, ahol a hangulati állapot mellett a betegség egyéni variabilitásai, úgymint a gyógyszerelés, komorbid állapotok, betegséglefolyás is befolyásolják a kreativitást.

Kulcsszavak

kreativitás, bipoláris hangulatzavar, hypomania, depresszió, vizuális művészet, tudományos teljesítmény, irodalom

Kapcsolódó anyagok

A depresszió az orvosi gyakorlatban - a felismerés és a kezelés lehetőségei

Depresszió, szorongás és öngyilkos magatartás. Felismerés és ellátás

A jelenlegi ajánlások szerinti antihipertenzív terápia hatása a depresszióra és egyéb pszichometriai paraméterekre: előzetes eredmények

Mi a pregabalin valódi hatása diabeteses neuropathiás fájdalom esetén? (Kevesebb fájdalommal küzdenek a betegek vagy kevésbé zavarja őket a fájdalom?)

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A Parkinson-kór és a cardiovascularis rizikófaktorok kapcsolata - eset-kontroll vizsgálat a dél-alföldi régióban

A Parkinson-kór (PD) a második leggyakrabban előforduló neurodegeneratív kórkép a világon és így hazánkban is. A vizsgálat célja egyes cardiovascularis rizikótényezők - lipidanyagcsere-zavarok, diabetes mellitus, magasvérnyomás-betegség - előfordulásának mérése volt Parkinson-kóros és attól mentes betegek körében.

Tovább


A hippocampus strukturális és funkcionális szerepe Parkinson-kórban

A hippocampus memórianyomok rögzülésében játszott szerepére epilepsziasebészeti céllal végzett kétoldali medialis temporalis lobectomia hívta fel a figyelmet. A neuro-pszichológia klasszikus esetének számító felfedezés új utat nyitott a kognitív idegtudományokban.

Tovább


Klinikai neurofiziológiai módszerek a cerebrovascularis betegségek diagnózisában és kezelésében

A neurofiziológiai módszerek új teret hódítanak a cereb-rovascularis betegségek diagnosztikájában és terápiájában. Míg az EEG vezető szerepe a post-stroke epilepszia diagnózisában változatlan, a thrombolysis eredményességének korai megítélésére, illetve a beteg állapotának prognosztizálásában a qEEG-paraméterek több vizsgálatban is bizonyították hatékonyságukat.

Tovább


A fotoszenzitív epilepszia elektroklinikai és prognosztikus sajátosságai

A fotoszenzitív epilepszia (PSE) egy olyan reflex epilepsziatípus, aminek a kórfejlődése jelenleg még nem tisztázott. A vizsgálat célja a PSE-vel diagnosztizált betegek klinikai és elektroencefalográfiás (EKG-) értékelése és prognózisuk meghatározása.

Tovább