hirdetés

 VISSZA

Ideggyógyászati Szemle - 2016;69(1-2)


A fokális epilepsziás rohamok terjedése és szemiológiája. insulához kapcsolódó betegtanulmányok. elméleti meggondolások


A fokális epilepsziás rohamok terjedése és  szemiológiája. insulához kapcsolódó betegtanulmányok. elméleti meggondolások
BALOGH , Attila; ifj. BALOGH , Attila
| |
 
Célkitûzés – Az epileptológiában a diagnosztikai eljárások fejlôdése új kihívások elé állítja a rohamszemiológiával foglalkozó szakembereket. A rohamok elemzése során központi kérdés azok intracerebralis terjedése. Az epilep-sziás rohamterjedés kulcskérdése a fiziológiás és patológiás agyi hálózatok megismerése, amely az excesszív neuronalis izgalom mozgásának nyomon követésén [számítógépes elektroencefalográfia (EEG) és magnetoencefalo­gráfia (MEG) vizsgálatok], és az agyi konnektivitás alkalmazásán (neuroimaging és matematikai modellezés) alapul. A szerzôk esetvizsgálatok segítségével elemzik az agyi hálózati csomópontok és epilepsziás hubok szerepét a rohamtünetek kialakításában. Módszerek – Három insularis és egy parietalis epilepsziás beteg preoperatív, intraoperatív és posztoperatív vizsgálati eredményeinek segítségével elemezzük a betegek rohamaiknak a tünettanát. A vizsgálatok komplex neuro-imaging, noninvazív és invazív neurofiziológia, intenzív video-EEG, számítógépes EEG-elemzés, funkcionális térképezés és intraoperatív kortikográfia segítségével történtek. Az etiológiát szövettani feldolgozás is segítette. Eredmények – Betegeink rohamainak szemiológiájában az insula kettôs szerepet játszik. Elsôdlegesen kiindulása és kialakítója az oly nehezen felismerhetô insularis rohamtüneteknek. Ugyanakkor az esetek többségében, rendkívül gazdag hálózati összeköttetéseinek köszönhetôen, az insulának sajátos szerepe van a rohamok tüneti sajátosságainak kialakításában. A szerzôk a rohamterjedés mechanizmusa és annak szemiológiai következményei között új összefüggésekre mutatnak rá. Következtetések – Epileptológiai szempontból vannak olyan agyi struktúrák, amelyek speciális szerepet játszanak az epilepsziás izgalom terjedési lehetôségei között. A számos új neuroimaging és neurofiziológiai eljárás segítségé-vel lehetôvé vált az epilepsziás hálózatok connectomiai szempontok szerinti revíziója. Az úgynevezett epilepsziás „diathesis” az agyi konnektivitás módszerével jól megköze-líthetô. Teoretikusan az epilepsziás hálózati csomóknak olyan szerepet tulajdoníthatunk, ahol az éppen átvonuló vagy kiinduló epilepsziás izgalom csak az adott hálózati csomó anatómiai kapcsolataitól függôen tud tovaterjedni. A hálózati csomópontokból kiinduló pályák epilepsziás propenzitása határozza meg, az aktuális roham terjedését.

Kulcsszavak

rohamszemiológia, rohamterjedés, hálózati csomók, epilepsziás propenzitás

Kapcsolódó anyagok

A fokális epilepsziás rohamok terjedése és szemiológiája. insulához kapcsolódó betegtanulmányok. elméleti meggondolások

Hogyan változnak a temporalislebeny rohamok az életkorral?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Internet és a stroke-tudatosság a fiatal magyar populációban

Habár a stroke halálozási aránya Magyarországon jelentôsen csökkent az elmúlt években, még mindig kétszerese az európai átlagnak. A statisztika riasztó és összehangolt társadalmi válaszra van szükség ahhoz, hogy az új egészségkommunikációs lehetôségeket is segítségül véve kezelni tudjuk a helyzetet. Jelenleg több mint 300 magyar nyelvû internetes honlap támogatja a stroke-prevenciót, kíván segítséget nyújtani akut stroke esetekben és a rehabilitáció során.

Tovább


Cheyne–stokes-légzés egy vascularis encephalopathiában szenvedô fiatal felnôtt betegben – szükséges-e a kezelés?

A Cheyne–Stokes-légzés az alvásvizsgálatok során ritkán elôforduló légzészavar, ami visszatérô központi alvási apnoéval és „crescendo-decrescendo” jellegû légzési térfogattal jellemezhetô. Leggyakrabban súlyos szívelégtelenségben szenvedô és stroke-os betegekben fordul elô.

Tovább


Agyi képalkotás mint vizuális alapú kognitív modell

Magyar nyelven elôször mutatjuk be a képi reprezentációs modellrôl folytatott sokéves kutatási sorozatunk eredményeit, egyszerûsített formában és több új gondolattal. Célunk, hogy minél szélesebb tudományos kör számára elérhetôvé tegyük ezt az új modellt, és ennek vélhetô jövôbeli fontosságát.

Tovább


Eseményfüggô potenciáleltérések és klinikai tünetek összefüggései szkizofréniában

A szkizofrénia etiológiájának és patomechanizmusának kutatása jelentôs terület az idegtudományokban és ebben az eseményfüggô potenciálokat magukba foglaló kísérletes megközelítések egyre nagyobb teret kaptak az utóbbi évtizedekben. A hangingerek feldolgozásában már a korai fázisokban is zavarok mutathatóak ki szkizofréniában, melyek feltehetôen szerepet játszanak az auditoros hallucinációk kialakulásában is.

Tovább