VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2010;14(3)


Depressziós kórképek jelentősége krónikus vesebetegségben


Zalai Dóra Márta, Szeifert Lilla, Novák Márta
| |
 
A közlemény szerzői a vesebetegek körében tapasztalható hangulatzavarokról (depressziós kórképekről) adnak gyakorlatorientált, átfogó ismertetést a krónikus vesebetegek ellátását végző szakemberek számára. A depressziós kórképek gyakori társbetegségek krónikus vesebetegségben, amelyek a betegpopuláció mintegy egynegyedét érintik. Ezek a mentális, kognitív és szomatikus tünetekkel járó kórképek jelentősen rontják a krónikus vesebetegségben szenvedők prognózisát. Számos bio-pszicho-szociális tényező (immun- és gyulladásos folyamatok, a glükózhomeosztázis zavarai, alvászavarok, krónikus fájdalom, szexuális zavarok, szociális szerepváltozások és veszteségek, valamint a szociális támogatás hiánya) fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát. A depresszió rendszeres szűrése indokolt lenne a krónikus vesebetegségben szenvedők körében, és erre a célra több validált szűrőeszköz is rendelkezésre áll. A depresszió kezelésére többek között gyógyszeres terápia és strukturált pszichoterápiák alkalmazhatók, amelyekre vonatkozóan eddig kevés vizsgálat történt vesebetegek körében. Ezek alapján a strukturált pszichoterápiák és néhány antidepresszívum krónikus vesebetegek körében is az általános ajánlásoknak megfelelően alkalmazható, más antidepresszívumokat csökkentett dózisban kell adni, vagy nem adhatók.

Kulcsszavak

depresszió, krónikus vesebetegség, dialízis, vesetranszplantáció

Kapcsolódó anyagok

Az ischaemiás szívbetegség, a diabetes mellitus és a krónikus vesebetegség előre jelző tényezői hypertoniás betegek körében a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatai alapján I. r

Az ischaemiás stroke kockázati tényezői és a stroke jellemző altípusai krónikus vesebetegeknél

Magas vérnyomás a vesebetegek körében

A szív- és érrendszeri rizikó noninvazív vizsgálata krónikus vesebeteg gyermekeknél

Modernkori egészségféltés szorongásos és hangulatzavaros betegek körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Antihipertenzív szer választása a cardiovascularis kockázat csökkentésére: angiotenzinkonvertálóenzimgátló vagy angiotenzinreceptor-blokkoló?

A cardiovascularis prevenció során elsődleges feladat a célvérnyomás elérése. A célszervkárosodások megelőzéséhez jól tolerálható, hosszú hatástartamú, kevés mellékhatású szer alkalmazása javasolt. Az angiotenzinkonvertáló enzim (ACE) -gátlók népszerű és egyben kiváló készítmények, azonban mellékhatásaik csökkentik az élethosszig tartó, megfelelő beteg-együttműködést. A hatékony angiotenzinreceptor- gátlók egyedülálló tolerabilitással rendelkeznek és a cardiovascularis morbiditást és mortalitást bizonyítottan az ACE-gátlókhoz hasonló mértékben csökkentik. A kombinációjuk tiaziddal vagy kalciumcsatorna-blokkolóval igen ésszerű választás, különösen nagy kockázatú betegek esetében. A telmisartan a vizsgálatok alapján önállóan vagy kombinációban is biztonsággal adható, jól tolerálható szer nagy cardiovascularis kockázatú betegeknek, szív- és vesebetegeknek, perifériás érbetegeknek, cerebrovascularis betegeknek, akár diabetesben is szenvednek, akár nem.

Tovább


Cigarettafüst okozta elváltozások az endothelsejtekben

Az endothelialis nitrogén-monoxid-szintáz szabályozása a Ser(1177)- és a Thr(495)-oldalláncok foszforilációja révén történik, amely befolyásolja a nitrogénmonoxid biológiai hozzáférhetőségét. Munkánkban a cigarettafüst akut, nitrogénmonoxid- képződést csökkentő hatását vizsgáltuk. Endothelsejteket kezeltünk koncentráció- és időfüggően dohányfüstpufferrel, majd redukált glutationnal vagy különböző proteinkináz-inhibitorokkal. Western blot vizsgálattal határoztuk meg az összenzimszintet és a foszforilált formák szintjeit. A dohányfüst koncentráció- és időfüggően növelte a foszforilációt a Ser(1177)- és kifejezettebben a Thr(495)-oldalláncokon, valamint az aktív dimerforma disszociációjához vezetett. A glutation gátolta e foszforilációkat, és megakadályozta a dimer endothelialis nitrogén-monoxid-szintáz-szint csökkenését. A proteinkináz A vagy B gátlása nem befolyásolta a dohányfüst hatását. A proteinkináz Cgátlók növelték a dohányfüst okozta foszforilációt a Ser(1177)-, de csökkentették a Thr(495)-oldalláncon. Összefoglalva, a dohányfüst a foszforilációt a gátlás irányába tolja el, továbbá az enzimatikusan aktív dimerforma bomlásához vezet. Ez a nitrogén-monoxid biológiai hozzáférhetőségének csökkenéséhez vezet, amelyben proteinkináz C feltehetően kulcsszerepet játszik.

Tovább


Javaslat a hyperlipidaemia idült vesebetegségben - A Magyar Nephrologiai Társaság elfogadott állásfoglalás

Az idült vesebetegség gyakorisága világszerte gyorsan növekszik. Az elmúlt években végzett vizsgálatokban igazolták, hogy a betegség a diabetes mellitushoz hasonló jelentőségű cardiovascularis kockázati tényező. Idült vesebetegségben a dyslipidaemia igen gyakori, ezért valószínűleg fontos szerepet játszik e betegcsoport nagy cardiovascularis mortalitásában. Ma már a lipidszintcsökkentő kezelés kedvező hatása az enyhe és mérsékelt súlyosságú vesebetegségben bizonyított, azonban a dializált betegek statinkezelésével szerzett tapasztalatok nem egyértelműek. A jelen munkában gyakorlati szempontból hasznos kezelési algoritmust javaslunk, amely figyelembe veszi a speciális szempontokat, a gyógyszerek hatásos és biztonságos alkalmazhatóságát a vesebetegség lefolyása során.

Tovább


Depressziós kórképek jelentősége krónikus vesebetegségben