hirdetés

 VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2017;21(6)


Hirtelen halál kockázati score (pontrendszer) hypertoniás betegek részére


Kékes Ede
| |
 

Kulcsszavak

Hirtelen halál kockázati score, hypertonia

Kapcsolódó anyagok

Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

SPRINT vizsgálat - Újabb vélemények a SPRINT vizsgálatról, a Hypertonia és Nephrologia folyóiratban megjelent, „A SPRINT vizsgálat eredményeinek kritikája és gyakorlati értéke” közlemény megjel

I. Szekszárdi Hypertonia Napok

A rilmenidin-terápia helye a fokozott szimpatikus tónus csökkentésében

Hirtelen halál kockázati score (pontrendszer) hypertoniás betegek részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Újdonságok a terhességi hypertonia kezelésében

A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb kóros állapot terhességben, továbbá gyakorisága emelkedő tendenciát mutat. Az újabb vizsgálatok alapján az enyhe (140-159/90-109 Hgmm közötti) krónikus terhességi hypertonia esetén a gyógyszeres antihipertenzív kezelés megkezdése nem indokolt, kivéve, ha szubklinikus szervkárosodások, vagy szövődmények állnak fenn, mivel a tenzió jelentős csökkentése esetén a hypertoniás terhességben egyébként is gyakran rossz vérkeringésű placenta és ezáltal a magzat véráramlása tovább romlik. Ezzel szemben praeeclampsiás hypertoniában javasolják a korai vérnyomáscsökkentő terápia megkezdését >140/90 Hgmm-es vérnyo más értékeknél az anyai cerebrovascularis események megelőzése céljából.

Tovább


Az egészségügytől az „egészség-ügy”-ön át a „teljesség-ügy”-ig

A mai egészségügyi ellátórendszer elsősorban betegségközpontú. Egyre inkább egy olyan egészségügyi modellt kell kialakítani, amelyik figyelembe veszi az embert, az egészségét, az egészségi állapotát, annak a mindennapi élet teendőire, a társadalmi feladatok ellátására gyakorolt hatását, a fizikai, a társadalmi és a gazdasági környezeti tényezők és a személyes tulajdonságok befolyásoló hatását, azaz az ember egészét, az „egész”-ségét, és amelyik egyidejűleg része egy, a fizikai, a társadalmi, gazdasági és politikai tényezőkre is tekintettel levő, de az embert a középpontba helyező „teljesség-ügyi” rendszernek.

Tovább