hirdetés

 VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2012;16(3-4)


Az apparátus, amely a vesénket is irányítja.
- 1. rész


Rosivall László
| |
 
A sorozat rövid áttekintést ad a juxtaglomerularis apparátus (JGA) felfedezésének érdekes történetéről, illetve felépítésének és működésének molekuláris szintig terjedő részleteiről. A JGA-val, azaz a filogenetikailag ősi szervecskével kapcsolatos új felfedezések szép példát mutatnak az élő szervezetre jellemző szoros morfológiai és funkcionális korrelációra. Bemutatásra kerülnek a JGAval kapcsolatos téves elképzelések és a hátterükben álló elméleti és gyakorlati kutatási nehézségek. A legmodernebb módszerek, mint például az atomerő-, illetve az in vivo multifoton-lézermikroszkópia felhasználásával feltárt, korábban fel nem ismerhető jelenségek és összefüggések ismertetése felhívja a figyelmet számos tankönyvi adat, elfogadott elképzelés megkérdőjelezhetőségére. A szerző összefüggést keres az új és provokatív elméleti kutatási eredmények és a klinikai farmakológiai beavatkozások következményei között. Rávilágít arra, hogy a JGA nemcsak résztvevője a só-víz háztartás és vérnyomás szabályozásának, de szerepet játszhat jelentős népbetegségek patomechanizmusában is. Befejezésül elemzi a jelenlegi kutatási irányokat, és kísérletet tesz a várható tudományos felfedezések előrejelzésére és ismertet néhány - kutatói pályafutásából leszűrhető - általános tanulságot is.

Kulcsszavak

juxtaglomerularis apparátus, történeti áttekintés, új felfedezések, összefoglaló

Kapcsolódó anyagok

Eseményfüggô potenciáleltérések és klinikai tünetek összefüggései szkizofréniában

A juxtaglomerularis apparátus szerepe a renalis hemodinamika szabályozásában

Az apparátus, amely a vesénket is irányítja. 2. rész - A juxtaglomerularis apparátus felépítése és működése

Vinpocetin alkalmazása neurológiai kórképekben

Az apparátus, amely a vesénket is irányítja. - 1. rész

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Múlt, jelen és jövendő - A macedóniai nefrológia üzenete

A mintegy kétmillió lakosú Macedónia nefrológiai nagyhatalommá vált néhány eltökélt, Nagy Sándor-i utódként harcoló, megszállott, élni akaró és tudó, boldog nefrológus kolléga aktivitása nyomán. Részt vettem a BANTAO vezetőségi ülésén is, amelynek egyik programpontja volt, hogy ez a szakmai társaság hangsúlyozottan nem országok, hanem városok szervezete, utalva ezzel Spárta és Athén szellemére és a mai, a térségben uralkodó feszültségekre és ellentmondásokra.

Tovább


A szérumhúgysavszint lakossági vizsgálata Magyarországon

A húgysav klinikai jelentősége nagymértékben növekedett az utóbbi években, elsősorban a civilizált országokban, de világszerte is emelkedik a kóros méretű húgysavszint gyakorisága. A húgysav része a metabolikus szindrómának. Ma már felismertük a húgysavszint növekedésében szerepet játszó xantinoxidáz jelentőségét a különböző szervekben, szövetekben kialakuló oxidatív stressz vonatkozásában. A Magyar Egészségvédelmi Szűrőprogram keretében 2011-ben 18 886 egyénnél elemeztük a metabolikus jellemzők előfordulását. A jelen közleményünkben a húgysavszinttel foglalkoztunk és kiszámítottuk a magas értékek százalékos előfordulását. Nők esetében a vizsgáltak 12,3%-ában, férfiaknál az esetek 16,5%-ában találtunk egyértelműen kóros értékeket. Nőknél 350 µmol/l, férfiaknál 400 µmol/l feletti értékeket vettünk emelkedettnek. Hypertoniabetegségben az átlagértékek mindkét nemben magasabbak voltak a normotoniásokkal szemben. Az egyes metabolikus komponensek és a húgysavszint nagysága között szoros összefüggés áll fenn. A szűrés lehetővé tette rejtett köszvény kimutatását, valamint felderített számos olyan kórképet, ahol a húgysav emelkedett szintje jellemzője a klinikai képnek.

Tovább


Az apparátus, amely a vesénket is irányítja. - 1. rész