VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2018;22(2)


Az amerikai, az európai és a nemzetközi társaságok irányelveinek összefoglalása a 2-es típusú diabetes mellitusban hypertonia társulása esetén


Kékes Ede, Dolgos Szilveszter
| |
 
A szerzők a 2-es típusú diabetes mellitusban előforduló hypertonia jelentőségét, a folyamatos vérnyomás-ellenőrzés, gondozás módszerét, valamint a nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia formáit ismertették az amerikai, európai szakmai társaságok és nemzetközi szervezetek ajánlásainak bemutatásával. Megállapították, hogy a hypertonia mérési, gondozási és kezelési alapelvei alapvetően nem változtak az egész világon, annak ellenére, hogy az utóbbi időben széles körű vita alakult ki a normális vérnyomás értelmezése, valamint az intenzív vagy standard kezelés hasznának megítélésében.

Kulcsszavak

diabetes mellitus, 2-es típusú diabetes, hypertonia, szakmai irányelvek, magas vérnyomás terápiás célértéke

Kapcsolódó anyagok

Természet receptre

2-es típusú cukorbetegség: milyen szerepe van a családorvosnak a betegség kezelésében?

Nagy cardiovascularis kockázatú betegek gyógyszeres kezelésének szempontjai

A legújabb (2018) európai ESH/ESC irányelvekről - III. rész. A nagy cardiovascularis kockázatú betegek gyógyszerelésének szempontjai

Elhízás és cardiovascularis kockázat. Az ESH és az EASO közös cselekvési programja

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Az ATTENTION ARB-vizsgálat részletes eredményei

Az ATTENTION vizsgálat (Using of ARB and sTaTin basEd iNdividualized Treatments in Hungarian patients In the light Of New CV prevention guidelines) ARB-ágában 9996 kezelt hypertoniás beteg adatait dolgozták fel. Az eredmények alapján az orvosi gyakorlatban az első ARB-választás szignifikáns hatást gyakorol a további antihipertenzív terápiára. A lozartan-, telmizartan-, valzartankészítmények egyaránt alkalmasak a célvérnyomás elérésére. Szükség esetén az orvosok nem annyira a készítményt, mint inkább a dózist változtatják meg (emelik), vagy vízhajtó kiegészítést (rezisztensebb hypertonia, idősebb életkor) alkalmaznak. A vizsgálatban összességében telmizartanpreferenciát lehetett megfigyelni.

Tovább


A β-blokkolók helye a hypertonia kezelésében, különös tekintettel a carvedilolra

Az elmúlt évek hypertonia ajánlásaiban történtek változások, amelyek a β-blokkolók pozícióját is érintették. A szerzők áttekintik a β-blokkolók törzsfejlődését, bemutatják a hatóanyagok közötti markáns különbségeket. A harmadik generációs, vasodilatator típusú carvedilolra fókuszálva ismertetik a korszerű készítmények eltérő hemodinamikai és metabolikus hatását. A carvedilol nem a perctérfogat csökkentésével, hanem a perifériás érellenállás mérséklésével csökkenti a vérnyomást. Másrészt - szemben a hagyományos β-blokkolók kedvezőtlen metabolikus tulajdonságaival - mind a szénhidrát-, mind a lipidanyagcsere szempontjából legalább neutrális hatással rendelkezik. A további kedvező cardialis hatások közül kiemelendő a balkamra-hypertrophia mérséklése, a coronariák rezerv kapacitásának javítása. A vasodilatator típusú β-blokkolók (carvedilol, nebivolol) egy értelműen indikáltak a magasvérnyomás-betegség kombinációs kezelésében, különös tekintettel szívelégtelenség vagy coronariabetegség, illetve szívinfarktus utáni állapot esetén.

Tovább


Dializált betegek étrendi kezelése

A megfelelő táplálás és tápláltság a vesepótló eljárások (hemo- és peritonealis dialízis, transzplantáció) tartós sikerének, a betegek jó életminőségének, kedvező túlélési mutatóinak alapja. A táplálás elvei (fehérje- és energiabevitel, a folyadék-, nátrium-, kálium- és foszfátbevitel korlátozása) az elmúlt években lényegesen nem változtak, növekvő hangsúlyt kapott a renalis kalciumfoszfor anyagcsere dinamikusan változó ajánlásain belül a csökkenő foszforbevitel mellett a kalciumterhelés csökkentése és a natív D-vitamin-kezelés. Kevesebb figyelem fordult ugyanakkor az elmúlt tíz évben (a vonatkozó nagy összefoglaló tanulmányok szerint is) a teljes vitaminspektrumra, holott ezek anyagcseréje a vesepótlás idején esetenként sajátosan változik. Többnyire pótlásukra van szükség, de egyes vitaminkomponensek például feleslegesek a krónikus vesebetegek számára a hagyományos polivitamin-készítményekben. A cikk a vesepótló kezelésben részesülő betegek táplálásterápiáján belül az utóbbi szemponttal kiemelten foglalkozik.

Tovább