hirdetés

TARTALOM

Hypertonia és nephrologia - 2018;22(6)


Nincs kép
Thrombocytaaggregáció-gátló kezelés perifériás érbetegségben
- Paradigmaváltás a gyakorlatban?
| |

A perifériás verőérbetegség (PAD) a társuló multilocularis atheroscleroticus betegségek következtében igen nagy mortalitású betegség. Tünetes PAD esetén a jól megválasztott antithromboticus kezelés nemcsak az alsó végtagi vascularis események, hanem a cardiovascularis halálozás, stroke és myocardialis infarctus kompozit végpont előfordulási arányának csökkentése szempontjából is kulcsfontosságú. Ezen a területen a thrombocytaaggregáció-gátló acetilszalicilátnál jobb eredményt lehetett elérni clopidogrellel, de a két szer kombinációja már nem jár a cardiovascularis major események számának csökkenésével. Az elmúlt évek vizsgálatai alapján számos, egyéb hatóanyagról bizonyosodott be, hogy a PADbetegek csoportjában nem előnyösebb alkalmazásuk a hagyományos thrombocytaaggregáció-gátló szereknél. Terápiás gyakorlatunkban változást jelenthet azonban a Xa-faktor-gátló rivaroxaban kis dózisának és az acetilszalicilátnak a fix kombinációja, amely a monoterápiánál jobb eredményeket tudott felmutatni a kombinált cardiovascularis végpontot illetően, elfogadható vérzéses kockázatnövekedés mellett.

Farkas Katalin, Szőke Vince Bertalan, Járai Zoltán

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A cannabinoidok lehetséges szerepe az obstruktív alvási apnoe kezelésében
| |

Az egyik leggyakoribb alvásfüggő légzészavar az obstruktív alvási apnoe, amely számos megbetegedés kockázati tényezője és ezáltal nemcsak az életminőséget és életkilátást rontja jelentősen, hanem komoly mértékben hozzájárul az egészségügyi terhekhez is. Ezért is bír nagy jelentőséggel a betegség megfelelő kezelése. A terápiás lehetőségek között, a kutatások ellenére, a gyógyszeres megközelítés jelenleg még nem hozott áttörő sikert. Azonban nemrégiben reményt keltő vizsgálati eredmények születtek az egyik cannabinoidanalóg hatóanyaggal, a dronabinollal az OSA kezelésében. Közleményünk célja ezeknek a kutatásoknak és eredményeiknek a bemutatása, valamint az ezekből levonható és az OSA-betegség esetleges kezelésére vonatkozó következtetések részletezése.

Kiss Zoltán, Alföldi Sándor

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Papillorenalis szindróma: a PAX2 békétlen mutációi
| |

Az autoszomális domináns papillorenalis szindróma a PAX2 gén döntően de novo mutációinak következménye. A PAX2 egy transzkripciós faktort kódol, amely főként a vese, a húgyutak, az idegrendszer, a szem és a fül szöveteiben expresszálódik. Haploinsufficientiájának következtében a vese jellemzően hypoplasiás és hiperreflektív, de kialakulhat más fejlődési rendellenessége is. A klinikai megjelenést dominálhatja a nephroticus proteinuria, szövettanilag fokális szegmentális glomerulosclerosissal. Az okozott veseérintettség súlyossága rendkívül változó, a felismert esetek nagy részében az első négy évtizedben vezet végstádiumú veseelégtelenséghez. A PAX2-mutációk jellegzetes látóidegfő-eltérésekhez vezetnek, amelyek közül a leggyakoribb a látóidegfő (papilla) dysplasiája. A szindróma nevét meghazudtolva a PAX2-mutációt hordozó betegek negyedében nem alakul ki szemérintettség. Halláskárosodás ritkán, az esetek kevesebb mint 10%-ában társul. Az általunk azonosított öt családban az érintettek a másodiknegyedik évtizedben szorultak vesepótló kezelésre, teljes funkció vesztést okozó mutációk következtében.

Antal Violetta, Kerti Andrea, Jávorszky Eszter, Máttyus István, Reusz György, Szabó Attila, Várkonyi Ildikó, Maka Erika, Tory Kálmán

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Az artériás érfalmerevség szerepe az IgA-nephropathia progressziójában
| |

Bevezetés: Az artériás érfalmerevség prognosztikai szerepe ismert krónikus szív- és érrendszeri betegségekben. A carotis-femoralis pulzus mérésével meghatározott pulzushullám-terjedési sebesség (PWV) az elfogadott aranystandard módszer. További diagnosztikai eljárásokat is alkalmaznak az artériás érfalmerevség mérésére, beleértve az ujj-fotopletizmográfiát is. E módszer prognosztikai szerepéről azonban kevés adat áll rendelkezésre krónikus vesebetegségekben. Vizsgálatunk célja IgA-nephropathiában a fotopletizmográfiás mód szerrel mért stiffnessindex (SIDVP) prognosztikai szerepének vizsgálata volt. Betegek és módszerek: 103, szövettanilag igazolt IgA-nephropathiás (CKD 1-4. stádiumában lévő) beteget vizsgáltunk (67 férfi, 36 nő, 45 ± 11 év) és átlagosan 65 (6-107) hónapig követtük őket. A stiffnessindexet egy szívciklus során a digitális artéria volumenváltozása határozta meg (Pulse Trace rendszer, Micro Medical, Gilingham, Kent, Egyesült Királyság). A prognosztikai vizsgálatban a primer, kombinált végpont a teljes mortalitás, a legfontosabb cardiovascularis események (stroke, myocardialis infarctus vagy cardiovascularis beavatkozások, például revascularisatio) és a végstádiumú vesebetegség elérése volt. A szekunder végpontok a cardiovascularis és a vesevégpontok külön-külön voltak. Eredmények: A fokozott érfalmerevségű (> 10 m/s) betegeknél szignifikánsan több primer, kombinált végpont fordult elő (10/60 vs. 19/43, p = 0,015). A szekunder végpontok esetén csak a vesevégpontok voltak szignifikánsan gyakoribbak a magasabb stiffnessindexű betegeknél, a cardiovascularis végpontok nem. Cox regressziós modellben vizsgálva a stiffnessindexet, igazolódott, hogy más cardiovascularis rizikófaktoroktól (életkor, hypertonia, cukorbetegség, elhízás, hyperlipidaemia és vesefunkció-csökkenés) független paraméter IgA-nephropathiában. A stiffnessindex 1 m/s-os emel - kedése a primer, kombinált végpont 17%-os előfordulásának a növekedésé vel járt. Következtetések: A fotopletizmográfiás módszerrel meghatározott stiffnessindex alkalmasnak tűnik az IgA-nephropathia prognózisának a becslésére. Az emelkedett stiffnessindex IgA-nephropathiában jó prognosztikai eszköz lehet a magasabb renalis és cardiovascularis kockázatú betegek azonosítására.

Sági Balázs, Késői István, Vas Tibor, Csiky Botond, Kovács Tibor, Nagy Judit

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A táplálkozás szerepe a cardiovascularis betegségek prevenciójában és kezelésében
- tények és ellentmondások. 1. rész
| |

Rovatunkban már foglalkoztunk az ételeink vérnyomáscsökkentő hatásával (Hypertonia és Nephrologia 2016;20[6]:267-8.), az egészséges táplálkozás fontosságával (Hypertonia és Nephrologia 2017;21[3]:128-31.), részletesen ismertettük a PURE tanulmány eredményeit (Hypertonia és Nephrologia 2017;21[5]:224-7.), utalunk a korábbi írásokra is.

Vályi Péter

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A stroke-kockázat becslése pitvarfibrillációban

| |

Az egyik legjelentősebb aritmia a pitvarfibrilláció (PF), amelynek jelenléte a stroke-kockázatot ötszörösére emeli. Rendkívül fontos, hogy meghatározzuk PFben a stroke megjelenési kockázatának mértékét, hiszen megfelelő kezeléssel képesek vagyunk a kialakulást megakadályozni, azaz segítjük a stroke-prevenciót.

Kékes Ede

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Elhízás és cardiovascularis kockázat.
Az ESH és az EASO közös cselekvési programja

| |

Az Európai Hypertonia Társaság (ESH) elhízással, diabetesszel és a nagy kockázatú betegekkel foglalkozó munkacsoportja, valamint az Európai Obezitás Társaság (EASO) közös publikációban foglalkozott az elhízás által okozott főbb cardiovascularis betegségekkel, illetve ezek megelőzési lehetőségeivel.

Simonyi Gábor

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
A legújabb (2018) európai ESH/ESC irányelvekről
- III. rész. A nagy cardiovascularis kockázatú betegek gyógyszerelésének szempontjai
| |

2018 augusztusában, egy időben jelent meg az Európai Hypertonia Társaság és az Európai Kardiológus Társaság közös irányelve a hypertoniás betegek diagnosztikájáról, kivizsgálásáról, kezeléséről és gondozásáról a Journal Hypertension-ben és a European Heart Journal-ben. Az irányelvek kiemelt részletességgel foglalkoznak a cardiovascularis kockázat meghatározásával és csökkentésével. A közleményben összefoglalom az erre vonatkozó legfontosabb ismereteket, és kiemelten taglalom a kockázat csökkentésének lehetőségeit.

Farsang Csaba

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Hypertonia és pitvarfibrilláció
- II. rész A pitvarfibrilláció szűrési módszereinek alapelvei és értéke
| |

A pitvarfibrilláció korai felismerése, különösen a rövid ideig tartó „megszaladások” észlelése, nagyon fontos, elsősorban az idősebb (65 év feletti) egyéneknél, kiemelten azoknál, akik szívbetegségben, hypertoniában vagy diabetesben szenvednek. A pitvarfibrilláció korai felismerésére két módszer ismert: Az egyik (rendszeres szűrés): a 65 év feletti egyéneknél megszabott időszakokban 12 elvezetéses EKG-vizsgálatot készítünk. A másik (opportunista szűrés) esetben minden 65 év feletti beteg, amikor - bármely panasszal - megjelenik a rendelőben, megtapintják a pulzusát és ha aritmiát észleltek, akkor EKG-vizsgálat történik. Mindkettő bizonyítottan hasznosabb a rutinellátási módszernél, amikor a beteg jelentkezik a panaszával.

Kékes Ede

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
 

Nincs kép
A Magyar Gyermeknefrológiai Egyesület 2018. évi kongresszusa
| |

A Magyar Gyermeknefrológiai Egyesület (MGYNE) 2018. október 12-13. között Pécsett rendezte meg 2018. évi kongresszusát a patinás Hotel Palatinusban.

Sándor György

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 

Nincs kép
Beszámoló a Magyar Nephrologiai Társaság 2018. évi nagygyűléséről
| |

Idén 35. alkalommal tartottuk meg társaságunk nagygyűlését Remport Ádám és Reusz György társelnökségével. A kongresszusnak a Hotel Eger és Park adott otthont. A szervezőbizottság Remport Ádám koncepciója alapján válto zatos és színvonalas szakmai és társasági programot állított össze.

Bárczi Adrienn
Balról jobbra: Kárpáti István, Járay Jenô, Reusz György, Iványi
Béla, Rosivall László, Wittmann István
Marc E. deBrode, az antwerpeni egyetem professzora

Összefoglaló  |  Teljes cikk (PDF)

 


A LAP

Hypertonia és nephrologia

Hypertonia és nephrologia

Impresszum
A Magyar Hypertonai Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság hivatalos lapja

Kiadó
LifeTime Media Kft. (Anno Literatura Medica Kiadó)
1021 Budapest Hűvösvölgyi út 75/A
Felelős kiadó: Cserni Tímea

Főszerkesztő:
Prof.Dr. Alföldi Sándor

ISSN 1418-477X (Nyomtatott)
ISSN 2498-6259 (Online)

Tartalomjegyzék: