VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2019;23(3)


Akkreditált továbbképzés



| |
 

Kulcsszavak

teszt, továbbképzés

Kapcsolódó anyagok

A dohányzás légzőrendszerünkre gyakorolt kedvezőtlen hatásának bemutatása a 2010-2018 között végzett hazai népegészségügyi szűrés adatai alapján

Bobest Mátyás (1940-2019) emlékére

Akkreditált továbbképzés

Papp Mátyás (1927-2019) emlékére

Akkreditált továbbképzés

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Az atheroscleroticus cardiovascularis betegségben az LDL-koleszterin-szint csökkentésének javasolt módjai szekunder prevenció céljából az amerikai és európai ajánlásokban

Az atheroscleroticus cardiovascularis (ACV) betegségben szenvedők esetében az LDL-koleszterin- (LDLk-) csökkentő terápia statinokkal egyértelműen szignifikánsan csökkenti a rekurráló cardiovascularis események megjelenését. Mivel az utóbbi években új, nem statin típusú gyógyszerek, mint az ezetimib és a proproteinkonvertáz subtilisin/kexin type 9 (PCSK9) -gátlók is megjelentek a gyógyszerpalettán és a statinhoz csatoltan alkalmazták az LDL-koleszterin-szint csökkentésére, ezért indokoltnak tartjuk bemutatni az amerikai és az európai, ezzel foglalkozó irányelveket és véleményeket.

Tovább


Végstádiumú betegek fizikai edzése, intradialitikus fizikai aktivitás, 2019

A hemodialízis alatt a hemodinamikus instabilitás természetes következmény, ami az esetek 20-30%-ában szubklinikus szívizom-ischaemiával is jár, ami ismétlődve rossz irányú szívizom-átépüléshez, balkamrafunkció- zavarhoz vezet - ezt tartják a krónikus vesebetegek szívhalála okozójának.

Tovább


A vesefibrosis állatmodelljei

A krónikus vesebetegségek gyakori előfordulása, valamint az etiológiától függetlenül vesefibrosisba és veseelégtelenségbe torkolló progresszió miatt fontos minél jobban feltárni a patomechanizmusokat. Mindez elképzelhetetlen in vivo modellrendszerek használata nélkül, hiszen a betegség során zajló komplex változások csak így vizsgálhatók. A megfelelő állatkísérletek alkalmazásával lehetővé válik szenzitívebb korai diagnosztikai markerek és célzott új terápiás megoldások fejlesztése. Az irodalomban számos állatkísérleti módszerrel találkozhatunk, amelyek egy-egy specifikusabb vagy általánosabb humán betegség modelljeként segíthetik a progresszív vesefibrosis patomechanizmusának vizsgálatát. Így lehetőségünk van izoláltan értékelni a glomerulonephritisek, tubuloin terstitialis fibrosis, glomerulushegesedés vagy épp a generalizált vesefibrosis részletes kórfolyamatait. E közlemény célja összefoglalni a vesefibrosis gyakrabban használt állatkísérleti modelljeit, bemutatva azok előnyeit és hátrányait.

Tovább


A szegedi Nephrologia-Hypertonia Centrum 10 éves vesebiopsziás anyagának áttekintése

A szerzők retrospektíven elemezték a 2007. január 1.-2016. december 31. közötti időszakban a centrumban végzett vesebiopsziák adatait. A vizsgált időszakban 451 vesebiopszia történt. A betegek átlagéletkora 48,7±15 év volt. A leggyakoribb indikációként szereplő klinikai tünet a nephrosisszindróma volt (38,8%). A leggyakoribb szövettani diagnózisok a membranosus nephropathia (16,7%), az IgA-nephropathia (11,6%) és az FSGS (10,9%) voltak. A nefrológusok leggyakoribb klinikai felvetései az FSGS (17,4%), a membranosus nephropathia (16,1%) és az IgAnephropathia (10,3%) voltak. Ugyanez a diabeteses nephropathia esetében 7,5% és 12,2% volt. Minor, beavatkozást nem igénylő szövődmény 98 esetben (21,7%) fordult elő, major komplikáció 13 betegnél (2,9%) jelentkezett. Az eredmények alapján az FSGS klinikailag túlbecsült, bár tény, hogy a három leggyakoribb szövettani eltérés között van. Hasonlóan túlzó a diabeteses nephropathia is mint klinikai diagnózis, hiszen a szövettanilag igazolt esetek ennek csak kicsit több mint a felét teszik ki. A klinikai felvetések és a valós szövettani diagnózisok rendszeres összevetése segíthet, hogy a későbbiekben még nagyobb legyen a pontos felvetések aránya.

Tovább