VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2015;19(5)


A dohányzás és az antihipertenzív szerek hatása


Kékes Ede, Kiss István
| |
 
Nagyon sok erős dohányos szenved magasvérnyo - más-betegségben és szed rendszeresen vérnyo - máscsökkentő szereket, ezért fontos tudnunk, hogy milyen interakció érvényesül a dohányos hypertoniás egyéneknél az alkalmazott gyógyszerekkel szemben. Ennek hátterében elsősorban a nikotin és metabolitjai állnak.

Kapcsolódó anyagok

Teljes testes elektro­stimulációs tréning indirekt hatása a gátizmokra

Meta-analízis az Inkontinencia Asszociált Dermatitis prevenciójáról

Rossz hírek közlése a szemészetben, különös tekintettel a diabeteses retinopathiara

Veszélyes szépség - Egészségkárosító kockázatok a szépségszalonokban dolgozók körében

Alternatív tréningmódszer hatása a medencefenék izomzatra

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A hipertonológia nagyjai 3. - Alberto Zanchetti professzor

Alberto Zanchetti professzor az egyik legprominensebb kutató és tanító a hypertonia területén Európában az elmúlt 65 év alatt. A milánói egyetem belgyógyászati klinikájának hosszú évekig volt a ve zetője és kiváló tanítványokat gyűj tött össze maga körül.

Tovább


A rilmenidin kiemelkedő terápiahűsége egy hazai vizsgálat tükrében

Bevezetés: A hypertonia kezelésére az ESH/ESC és az MHT ajánlásai szerint számos hatástani csoportba tartozó készítmény alkalmazható. Ha - zai vizsgálatunkban az ARB-k, az ACE-gátlók és a rilmenidin egyéves terápiahűségét hasonlítottuk össze. Betegek és módszerek: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából azo kat a betegeket vontuk be, akik hypertoniaindikációval (BNO: I10H0) első alkalommal váltottak ki bármely ACE-gátlót, ARB-t vagy rilmenidint. A bevonási időszak 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. között tartott. A fenti három csoportban havonta vizsgáltuk a receptek kiváltását, és minden beteget összesen 14 hónapig követtünk. Kizártuk elemzésünkből a követés alatt elhunytakat. Hatvannapos gyógy - szerkihagyást (grace periódus) megengedve vizsgáltuk, hogy a fenti antihipertenzív csoportokkal kezelt betegek mekkora hányada maradt a terápián. Re fe ren cia - csoportnak az ARB-ket tekintettük. Eredmények: 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. között 164 213 beteg kez - dett ARB-, 185 239 beteg ACE-gátló-, míg 37 217 beteg rilmenidinterápiát. Az egyéves terápiahűség az ARB-k esetében 37%, a rilmenidint szedőkben 31%, míg az ACE-gátlóknál 27% volt. Az ARB-ket referenciának véve a rilmenidin elhagyásának a kockázata 1,25-szoros (CI, 1,24-1,27, p<0,001), míg az ACE-gátlóké 1,29-szo - ros volt (CI, 1,28-1,30, p<0,001). Következtetések: A rilmenidin egyéves terápiahűségét az ARB-k és az ACE-gátlók csoportja között találtuk.

Tovább


Hypertonia és krónikus vesebetegség: az átlagvérnyomás, a pulzusnyomás és az artériás stiffness szerepe

Akrónikus vesebetegek hypertoniáját maga a vérnyomás értéke, valamint a vesebetegség (CKD) progressziója határozza meg. Jelenleg a vérnyomáscsökkentő terápia hatékonyságát kizárólag a szisztolés és diasztolés vérnyomás (SBP és DBP), valamint az artériás kö - zépnyomás mért értékei alapján szokás megítélni. Ugyan - akkor a vérnyomásgörbe számos egyéb paraméterrel is rendelkezik, amelyeknek a szerepe a közelmúltban tisztázódott: a pulzusnyomásnak (PP), az artériás stiffnessnek, a pulzushullám-terjedési sebességnek (PWV) és a hullámvisszaverődésnek sajátos szerepe lehet a hypertonia és a CKD progressziójában, emiatt a terápia potenciális célpontjai lehetnek.

Tovább


Kombinált antihipertenzív és koleszterinszint-csökkentő (lisinopril + amlodipin és rosuvastatin) kezelés hatékonysága és biztonságossága nagy és igen nagy rizikójú betegcsoportban (ROSALIA vizsgálat)

A szív- és érrendszeri betegségek magas halálozási statisztikai adatai, valamint az elkövetkező évtizedekre való előrejelzések jól ismertek. Ezek vonatkozásában a két legjelentősebb kockázati tényező a hypertonia és a lipidanyagcsere-abnormalitás.

Tovább


A dohányzás és az antihipertenzív szerek hatása