hirdetés

 VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2019;23(4)


A terápiarezisztens hypertonia prevalenciája


A terápiarezisztens hypertonia prevalenciája
Fejes Imola, Ábrahám György, Légrády Péter
| |
 
Hazánkban és világszerte a leggyakoribb krónikus betegség a hypertonia, amely egyben rokkantsághoz és az idő előtti halálozáshoz vezető jelentős rizikótényező is. Ezen belül a terápiarezisztens hypertonia valódi prevalenciájának megismerése fontos közegészségügyi szempontból is, mivel a célra kezeltekhez képest a prognózisa rosszabb, gyakoribb célszervkárosodással és magasabb (2-2,5-szeres) cardiovascularis rizikóval jár. Ez az érték az irodalomban széles határok, 5-30% között mozog. A pontos prevalencia megismerését sok tényező befolyásolja, többek között az, hogy világszerte többféle érvényes definíció létezik; az alapul vett vizsgálóhely az ellátás melyik szintjén működik és mi a profilja; vagy például a nagy multicentrikus vizsgálatokban nem minden adatgyűjtő országra/központra érvényes teljes mértékben az adott kérdőív.

Kulcsszavak

rezisztens hypertonia, prognózis, előfordulás

Kapcsolódó anyagok

A terápiarezisztens hypertonia prevalenciája

Spinalis meningeomák műtéti kezelését befolyásoló tényezők és a sebészi kezelés hosszú távú eredményei

A kockázati tényezők és a prognózis közötti kapcsolat elemzése intracerebralis vérzést követően

Malignus kétoldali histiocytoma diagnosztikus algoritmusa és terápiája

A praediabeteses betegek előfordulása és gondozása a hazai hypertoniás populációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Ambuláns vérnyomás-monitorozás

A monitorokhoz biztosított szoftverek révén a 24 órás (nagyobb időtartam is lehetséges) vérnyomásmérésből számos, a diagnózishoz szükséges paraméter, index nyerhető.

Tovább


Vesebeteg-diéta és a beteg-együttműködés kérdése

Az elmúlt évtizedekben a nefrológia és dialízis területén a tudomány és technológia vonatkozásában jelentős fejlődés mutatkozott, ugyan akkor a krónikus vesebetegségben szenvedő betegek morbiditása és mortalitása továbbra is magas. A krónikus vesebetegek hosszú távú életkilátásait befolyásoló számos tényező közül jelentős szerepet játszik az anyagcserezavar és az alultápláltság. Az alultápláltságot gyakran nem ismerik fel, vagy nem kap elég figyelmet a vesebetegek komplex kezelésében. A betegekben és a szakszemélyzetben is fontos jobban tudatosítani a megfelelő táplálkozás szerepét, valamint az alultápláltság megelőzésének és kezelésének fontosságát. A krónikus vesebetegek esetében különösen nagy jelentőségű a korai felismerés és kezelés, hiszen a hosszabb ideje fennálló veseműködés-csökkenés és ehhez társuló alultápláltság hátrányosan befolyásolja az életminőséget és a hosszú távú életkilátást. Mivel az alultápláltság gyakori szövődmények okozója, nélkülözhetetlen a nefrológusok és dietetikusok szoros együttműködése. Meghatározó kérdés a sikeres vesebeteg-diéta megvalósításában a beteg-együttműködés.

Tovább


Szérumhúgysavszint hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatai alapján - III. rész - A húgysavszint összefüggése a klinikai és laboratóriumi jellemzőkkel

A Magyar Hypertonia Regiszter (MHR) 2011., 2013. és 2015. évi adatbázisa alapján 22668 hypertoniás férfi (átlagéletkor 60,8 év) és 24684 hypertoniás nő (átlagéletkor 64,1 év) esetében trendanalízissel és lineáris regresszióval vizsgáltuk a szérumhúgysavszint nagyságának összefüggését a vérnyomással, a célvérnyomás-elérés mértékével, az ISH és a hypertonia társbetegségeinek megjelenési arányával. A korrelációelemzést kiterjesztettük a metabolikus tényezőkre (BMI, haskörfogat, lipidprofil, vércukor) és a vesefunkcióra is. Szignifikáns összefüggést észleltünk a szérumhúgysavszint, a szisztolés és diasztolés vérnyomás, valamint a célvérnyomás között. Szignifikáns korreláció áll fenn a szérumhúgy sav - szint és a metabolikus jellemzők (haskörfogat, BMI, összkoleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid, éhomi vércukor) között, illetve a hyperurikaemiában gyakoribb volt a metabolikus szindróma előfordulási aránya. A szérumhúgysavszint növekedésével párhuzamosan egyre gyakoribb a hypertoniához társult KVB, ischaemiás szívbetegség és a diabetes előfordulása. A legszorosabb összefüggés nőknél a húgysavszint és az idült vesebetegség között, férfiaknál a húgysavszint és ischaemiás szívbetegség között áll fenn. Elemzésünk alátámasztja azon nemzetközi állásfoglalást, amely szerint a hyperurikaemia egy független cardiovascularis, metabolikus és renalis kockázati tényező.

Tovább


Igaz-e a „bölcsek próféciája”, hogy a szisztolés vérnyomás célértéke hamarosan 130 Hgmm-nél kevesebb lesz? - Kommentár a Magyar Hypertonia Társaság 11. szakmai irányelvéhez

2010-ben a Földön 1,4 milliárd magas vérnyomásban szenvedő beteg élt, a számuk 2025-re 1,6 milliárdra fog növekedni. 2016-ban a krónikus nem fertőző betegségek voltak a felelősek az összes haláleset 71%-áért (40,5 millió haláleset), a krónikus nem fertőző betegségek 44%-a (17,1 millió haláleset) cardiovascularis betegség miatt következett be, amelyekben a vezető kockázati tényező a magas vérnyomás volt. A hypertonia megelőzése, korszerű kezelése ezért valóban életfontosságú. Számos újonnan kiadott, a magas vérnyomás kezelését tárgyaló nemzetközi irányelv a cardiovascularis morbiditás és mortalitás csökkentésére azt tanácsolja, hogy a hypertonia kezelése során a hosszú ideig javasolt célérték 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb legyen.

Tovább