hirdetés

 VISSZA

Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1)


A stroke rizikófaktorai


Kéles Ede, Kiss István
| |
 
A szerzők összefoglalják azon fontos tényezőket, melyek szerepet játszanak a stroke kialakulásában. Ismertetik a jelentős régebbi és a mai ismeretanyagra alapozott tényeket és azok gyakorlati hasznossági értékét a klinikai gyakorlat és népegészségügy szempontjából. Kiemelkedően legnagyobb „súlyú” tényező a magasvérnyomás-betegség és a pitvarfibrilláció, de egyre nagyobb jelentősége van a diabetesnek, a visceralis obesitasnak, illetve ezek társulásának a hypertoniával. Saját tapasztalataikról is beszámolnak a 2-es típusú diabetes és a krónikus vesebetegség vonatkozásában.

Kulcsszavak

stroke, rizikótényezők, hypertonia, pitvarfibrilláció, diabetes, obesitas, vesebetegség

Kapcsolódó anyagok

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

Útvesztők és iránytű a cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értékéről

A rilmenidin vérnyomáscsökkentő hatása A hazai multicentrikus VERITAS vizsgálat eredményeinek értékelése

Új káliumkötő szerek a hyperkalaemia kezelésében

Az ujjpletizmográffal meghatározott stiffnessindex prognosztikai szerepe polycystás vesebetegség esetén

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A kiindulási vérnyomás, illetve a vérnyomás változásának hatása az artériás stiffness progressziójára

Az artériák falának rugalmatlanná válása - mely a felnőttkor korai évtizedeiben már megkezdődik és az egészséges öregedés részeként egyre fokozódik - az egyik legkorábbi jele az artériafal funkcionális és morfológiai változásainak. Vizsgálata az elmúlt 1-2 évtizedben került a szív-érrendszeri prevencióval foglalkozó szakemberek érdeklődésének középpontjába, miután kiderült, hogy az artériás stiffness erős és független prediktora a cardiovascularis morbiditásnak és mortalitásnak, emiatt indokolt a vizsgálata a kockázatbecslésben, hiszen a hagyományos rizikófaktorokon túl többletinformációkat tartalmaz a későbbi események előrejelzésében, segíti a kockázat pontosítását, a tünetmentes egyének rizikójának reklasszifikálását.

Tovább


A volumenstátusz meghatározásának jelentősége és lehetőségei a szív- és vesebeteg populációban

A folyadékháztartás egyensúlyának elérése, illetve megtartása a szív- és vesebeteg populációban kiemelt fontosságú, jelentősen befolyásolja a kezelés sikerességét. A volumentöbblet vagy -hiány korai felismerése és kezelése így alapvető fontosságú. A volumenstátusz felmérésére számos módszert alkal - mazhatunk, melyek segítségünkre lehetnek a diagnózis felállításában és a kezelés megtervezésében, követésében. Összefoglaló közleményünk célja, hogy bemutassuk a folyadékstátusz megítélésére alkalmazott technikákat. A széles körben elterjedt módszerek (fizikális vizsgálat, laboratóriumi tesztek) mellett számos, a magyar klinikai gyakorlatban kevésbé elterjedt, de könnyen alkalmazható módszert is bemutatunk, mint a mellkasi ultrahangvizsgálat és bioimpedancia-spektroszkópia. A módszerek előnyeit és hátrányait mérlegelve, valamint a beteg egyéni igényeit figyelembe véve választhatjuk ki a leginkább megfelelő technikát a folyadékháztartás megítélésére.

Tovább


Dr. Vissy Ágnes (1938–2016)

Ismét elment egy kiváló gyermekgyógyász és nefrológus. Tanítónk, mesterünk, barátunk és anyánk volt. Sopronban született 1938-ban, negyedik gyermekként. Édesapja fogorvos volt. A II. világháború alatt dr. Vissy Károly, a miskolci kórházzal Németországba menekült. Az ott szerzett élmények hatására nyolcéves korában határozta el, hogy orvos lesz. Iskoláit a neuburgi apácáknál kezdte, majd 1947-ben hazatérve Miskolcra az újgyőri általános iskolában folytatta. 1952-től a Kilián Gimnázium tanulója volt és ott is érettségizett 1956-ban. Az orvosegyetemet Debrecenben 1962-ben végezte el, „Summa cum laude” minősítéssel. Az élettani intézetben tudományos diákköri munkát végzett. Első publikációi innen származnak.

Tovább