Gondolat

Ki kell jelölni a kompetenciaszinteket! – Interjú dr. Fülesdi Bélával

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Ki kell dolgozni a szakmacsoportokon belül a betegellátás egységes és egymásra épülő rendszerét, a tudományos és innovációs stratégiát. Különösen figyelni kell arra, hogyan vonhatók be a szakmacsoport rezidensei, szakorvos jelöltjei és fiatal szakorvosai a programokba – mondta dr. Fülesdi Béla az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnöke. – Mi a feladata a tagozatoknak és a tanácsoknak? HBCs-k szerinti bontásban ki kell jelölni a szakmai kompetenciaszinteket – válaszolta dr. Fülesdi Béla, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum klinikai centrumelnök-helyettese. Ki kell dolgozni a különböző kórképekkel kapcsolatos minimum ellátási protokollokat. A kórkép ellátásához minimálisan szükséges intézményi, gyógyszeres, műszeres, fogyóeszköz és személyi feltételeknek mind-mind szerepelniük kell benne. A protokollnak tartalmaznia kell, hogy melyik szakmai kompetenciaszint legyen az ellátás legalsó szintje, illetve hogy például a sebészi beavatkozás esetén végezhető-e az ellátás egynaposként, és ha igen, milyen feltételek mellett. Át kell tekinteni és a különböző kompetencia szintű ellátóhelyek szerint, az új struktúrának megfelelően meg kell határozni a személyi és tárgyi feltételeket. Tehát át kell dolgozni a jelenlegi minimumfeltételeket és harmonizálni a kompetenciaszintekkel.

Fülesdi Béla


Humánerőforrás felmérést kell végezni és összesíteni nagytérségek szintjén. Ez lehetőséget ad a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítődésére, a mobilitás támogatására, szorgalmazására. Ki kell dolgozni a források racionalizálását, az aktív betegellátás hatékonyságát segítő intézkedési tervet, és megfogalmazni az új ellátási formákra vonatkozó javaslatot. Számos feladat vár megoldásra a szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatban. Például át kell tekinteni a szakmacsoportokhoz tartozó alapvizsgák követelményrendszerét, ki kell alakítani a szakképzési akkreditációs szempontrendszert, meg kell határozni a szakképesítés megszerzéséhez a minimális esetszámokat, beavatkozásokat, meghatározni a rezidensi és szakorvosi kompetencia-köröket, kialakítani a ráépített szakvizsgákkal kapcsolatos állásfoglalásokat. Felül kell vizsgálni a továbbképzések rendszerét és egységes rendszert kell kidolgozni a kötelezően választandó és kötelezően választható és a szabadon választható kurzusok vonatkozásában is. Ki kell dolgozni a tudományos és innovációs stratégiát a szakmacsoportokon belül, melyek hozzájárulnak az adott szakterület országos illetve térségi tudományos és innovatív programokhoz, az egészségipar potenciális fejlesztéséhez, a humánerőforrás megtartásához. Különösen figyelni kell arra, hogyan vonhatók be a szalmacsoport rezidensei, szakorvos jelöltjei és fiatal szakorvosai a programokba. – Hogyan ütemezi a munkát, és abban mi az ön feladatköre? December közepéig minden szakmacsoport kidolgozza a közép-és hosszú távú tervet, hogy milyen megoldásai és javaslatai vannak szakmája betegellátási, szervezési fejlesztésére. A tagozatvezetők elvégzik a feladatokat, jómagam koordinálok és összefogom, összehangolom a tevékenységet. 2011. 06. 28. eLitMed; Császi Erzsébet Kapcsolódó anyagok: Ki kell dolgozni az orvosok itthon tartásának feltételeit! – Interjú dr. Fülesdi Bélával

Mától munkában a szakmai kollégium

Babonák nélkül az új szakmai kollégiumról

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.